Az előző rész végén a muzeális minősítéssel járó mentességekről beszélgettünk, és fontos tisztázni, hogy a mentességekhez bizonyos esetekben kapcsolódnak korlátozások is. Ezt főleg nekünk, magyaroknak jó tisztázni, hiszen híresen ismert, hogy a magyarok szeretik, keresik a kiskaput.

Igen, biztos, hogy van ilyen magyar ember, hiszen ez a mentalitás híresen ismert. A magyar ember mögötted megy be a forgóajtón, és előtted jön ki - ahogy mondta annak idején Woody Allen. Vannak mindig ilyen emberek, akik kihasználnák a kiskapukat, de a muzeális minősítés rendszere ezt nem engedi, hiszen itt figyelik, hogy a jármű eredeti megoldásokat tartalmazzon, és esztétikus legyen. Ilyen egyszerűen megfogalmazható ez, de nyilván a részletszabályok mondják meg, hogyan kell levezetni.

Tehát megjelentek a rendeletek..

Megjelentek a rendeletek, amelyek megszabták azt is, hogy a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (továbbiakban KTI) rövid határidőn belül egy szabályzattal a részleteket írja le. Ezek általában technikai, adminisztratív vizsgálati részletszabályok, amik nem mondhatnak ellen sem a törvénynek, sem a rendeletnek. Tehát kiegészíteni, megváltoztatni nem tudja a rendelet egyes részeit, csak pontosítani. A szabályzatnak kell előírnia a végrehajtási feladatokat, tehát azt is, hogy a muzeális járműszakértő mikor, hol és hogyan csinálja a vizsgálatot, a döntéseket meghozza, írásba foglalja, mint egy határozatban. Ilyen részleteket a rendelet nem tartalmazhat, ezeket a szabályzatban kell rögzíteni, ez a Muzeális Minősítő Szabályzat jelent meg 02. 15-én. Törvény-rendelet-szabályzat. A rendelet nem változtathatja meg az elveit a törvénynek, a szabályzat meg nem mondhat ellene a rendeletnek, így kerül helyére a hierarchiában ez az egész. Talán ez az, ami a legtöbb embert nem szokta érdekelni. Amikor neked már azzal kell foglalkozni, hogy mi van a rendeletben, akkor az azt jelenti, hogy valami félrecsúszott a járművel a vizsgálat közben. Ez hasonló a való élethez, mert, ha előkerül egy szerződés és arra hivatkozva kérnek valamit, akkor ott a két fél között valami nem stimmel.

A régi rendszerhez képest egyszerűsödtek a folyamatok?

Én mindig azt szoktam mondani, hogy ha folyamatilag újat vezetünk be, az mindig egyszerűbb lesz. Korábban azt mondták, hogy a számítógép időt nyer majd az embereknek, de végül nem lett igazuk: mert az ember úgy gondolkozik, hogy amennyi ideje van, azt pakolja tele, így bármekkora autót tele tudunk pakolni nyaralás előtt. Az ember ugyanígy kereskedik a saját idejével is, ha van egy egységnyi időd azt fogod kitölteni. Ennek megfelelően azt mondom, hogy igen sok minden egyszerűsödött, sok minden pontosításra került, de ez egy folyamatos változásra késztetett rendszer, mert a trendek is ezt igénylik. Az oldtimerek tekintetében ugyanúgy van egy evolúciós folyamat, egy folyamatos változás. A szocializmusban megfigyelhető volt, hogy mostohán bántak a régi járművekkel, szinte minden háború előtti járművel. Az, amikor látunk egy angol családot, aki büszkén elmondja, hogy ez az autó már a negyvenes évektől a család tulajdonában van, itthon hasonlót kevesen tudnak elmondani magukról. Amíg egy angol család konzervatív módon félre tudta tenni, nálunk ezek elkoptak, a negyvenes évek végén a vashiány miatt beszántották szinte az összes járművet. Majd hiába volt valakinek magán gépe, nem volt hozzá üzemanyag. Volt egy két dacos ember, aki 30 évre befalazta járművét, de az idő annak sem tett jót, mert légmentes időkapszulában nem tudjuk tárolni sajnos a járműveket.

Az oldtimerezés a 80-as években itthon arról szólt, hogyan menthetünk meg járműveket úgy, hogy az alkatrészek, a technikai megoldások valamennyire visszamutassanak az eredeti megoldásaira. De akkor a normál közúti járművekhez sem lehetett találni alkatrészt. Tehát „ahogy sikerül” szabvány szerint „újították” át a járműveket, mert a hiánygazdaságban ezt tudták kihozni a lehetőségekből. A változó tendenciákhoz, ügyfélelvárásokhoz igazodva, az oldtimereknek is van egy sajátos világa/piaca, látható, hogy mennyit változik ez a dolog. Ehhez is tudni kell alkalmazkodni egy rendszernek. Elkészült egy szabályzat, aminek a legnagyobb előnye az, hogy a KTI révén ennek a módosításait, kiigazítását meg tudjuk tenni. Ezt a korábbi rendszer nem tette lehetővé. Mellékletbe rendeztük azokat a részleteket, amiket ha meg kell változtatni, akkor viszonylag könnyű hozzányúlni, mert a törzsrész változatlan marad, a mellékletet pedig frissíthetjük. Maga a rendszer is rugalmasabbá vált így. A jogalkotó is erre törekedett, például nem a gyártás kori állapotot kell vizsgálni, hanem a gyártási időszakra jellemző állapotot (ezt a típust, azon belül az facelift-es verziót milyen időszakban gyártották). Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy ez jelen formájában így tökéletes, mert ez egy olyan rendszer, aminek fejlődnie kell, és fejlődik is folyamatosan. Ahogy február 15-én elkészült a szabályzat, nekünk már júniusban voltak egyeztetéseink a négy szervezet részéről (KTI, Közlekedési Múzeum, MAVAMSZ és Magyar Autóklub), és elkezdtünk arról tárgyalni, hogy lehet még jobbá tenni ezt a szabályzatot. Kétségem nincs, hogy ezt évente egyszer felülvizsgáljuk, megnézzük, és ráncba szedjük.

Azután, hogy a minősítést a muzeális járműszakértők a elvégzik, lehetőség nyílik a helyszíni vizsgasoron a jármű műszaki vizsgálatára. 

A rendeletben a műszaki vizsga lehetősége megint kicsit magyarosan sikerült. Az OT rendszámos járművek és a magyarországi regisztrációval (hazai nyilvántartással) rendelkező gépek időszakos műszaki vizsgáztatását tudjuk elvégezni. Viszont a külföldről bekerült járművekét nem, mert sajnos benne maradt a jogszabályban, hogy nekik egyedi vizsgát is kell csinálni, annak elvégzése pedig nem az Autóklub kiváltsága. Tehát el kell menniük a hatósághoz egyedi vizsgát csináltatni, viszont a hatóság nem csinálhat műszaki vizsgát, ezért vissza kell jönniük hozzánk. Ez sajnos egy oda-vissza játék. Ennek megoldására tettünk már javaslatot a jogalkotó minisztériumnak, ez most reményeink szerint pozitív irányba fog változni. Tehát az új szabályozás a járművek jó részének megoldást hozott, de mivel a muzeális minősítésbe újonnan bekerülő járművek 70%-a külföldről érkezik be: így én azt mondom, hogy jó rendeletek születtek, jó szabályzat született, de szükséges állandóan fejleszteni, alakítani, pontosítani.

Az interjú folytatódik, a következő részben részletesen átnézzük az átmeneti időre történő kivonás lehetőségeit.

Addig pedig kövessenek minket Facebook oldalunkon is.