A városi kerékpáros közlekedés korábban főképpen vidéki nagyvárosok sajátja volt, de az elmúlt évtizedekben az egészséges életmódra, a tudatos közlekedésre való törekvés elterjedésével szerencsére Budapesten egyre többen pattannak nyeregbe.

A növekvő igényekre reagálva, illetve természetesen a kerékpáros közlekedés biztonságának és kényelmének növelése érdekében mindenhol egyre több kerékpársávot, kerékpárutat jelölnek ki, amelyeken egyre nagyobb a biciklis forgalom.

Annak ellenére, hogy a bringások számára fenntartott utakat nagy körültekintéssel és konzekvensen alakítják ki, sokak számára nehézséget jelent, hogy az ezekkel kapcsolatos szabályokat betartsák.

Ebben szeretnénk most néhány alapvető tudnivalóval segíteni.

Kerékpárút is!

Logikus, hogy a meglévő autós útvonalak mentén építenek ki kerekpárutat, vagy kerékpársávot, így az egy úttesttel és/vagy járdával párhuzamosan fut.

Ha autót vezetve le szeretnénk térni arról az útról, amellyel párhuzamosan kerékpárút is fut, akkor egyszerű dolgunk van. Kezeljük úgy a bringásokat, mintha gyalogosok lennének, akik irányváltoztatás nélkül, egyenesen haladnak az útjukon, amit mi keresztezünk. Egyszerűen szólva, adjunk nekik elsőbbséget! Itt érdemes figyelembe venni, hogy a biciklis sokkal gyorsabban megy, mint egy gyalogos, így már jóval az irányváltoztatás előtt érdemes pásztázni a kerékpárutat, vagy -sávot, hogy halad-e rajta bringás, akit majd el kell engednünk.

Ha alárendelt útról érkezünk egy kerékpárúttal is rendelkező úthoz, akkor a kerékpárúton haladóknak való elsőbbségadási kötelezettségünkre a mackósajt - elsőbbségadás kötelező - tábla alatti kiegészítő tábla hívja fel a figyelmünket. Ez a manőver egyszerű, ha a kerékpárút a főút azon oldalán fut, amelyről mi is érkezünk. Ha viszont a másik oldalon, akkor azt sok sofőr már „elfelejti” mire odaér és az autós forgalomnak való elsőbbségadás után a túloldalon futó kerékpárúton közlekedőknek már nem teszi meg ugyanezt.

Egyszer minden véget ér, így a bringaút is

Kerékpárutak általában főútvonalak mentén vannak kialakítva, így a bringásoknak ritkábban kell elsőbbségadás kötelező tábla miatt megállniuk. A kerékpárút itt ugyan nem feltétlenül ér véget, de a bringásoknak elsőbbséget kell adniuk a keresztező forgalomnak.

A nagyobb forgalmú csomópontokban persze a kerékpárutak is saját jelzőlámpákat kapnak, amely mellett természetesen megtalálhatók a jelzőtáblák is.

Kerékpárosként fontos ezeket a táblákat észrevennünk és a szabály szerinti elsőbbséget megadnunk. Különösen oda kell figyelni akkor, ha a kerékpárút vége táblát látjuk, hiszen innentől kezdve néhány jog már nem illet meg minket.

Gyalogátkelőhely és kerékpársáv

Sokszor találkozhatunk olyan megoldással, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhellyel párhuzamosan a kerékpársáv is átvezet az úttesten. Ez a kialakítás jelzőlámpa hiányában külön odafigyelést igényel bringástól és autóstól egyaránt.

Kerékpáros szemszögből nagy a valószínűsége, hogy csak úgy nem hajthatunk át az úttesten mert az autósok elsőbbségadási kötelezettsége csak és kizárólag a gyalogosokra vonatkozik. Erről győződhetünk meg, ha észrevesszük a kerékpársávra vonatkozó elsőbbségadás kötelező jelzőtáblát.

Ne kövessük el azt a hibát, hogy lassítás, megállás nélkül tekerünk át, mert azzal pontosan azt a szituációt idézzük elő, amiért a „Tolva szabályos” szabály létrejött és jó eséllyel felborít egy autó.

Összefoglalva

A városainkat egyre nagyobb számban keresztül-kasul átszövő kerékpárúthálózat sokkal biztonságosabbá és gyorsabbá teszi a biciklis közlekedést, ugyanakkor ezek az útszakaszok veszélyeket is tartogatnak.

Fontos, hogy mindig legyünk tisztában az útszakasz sajátosságaival, azzal, hogy autósként, vagy kerékpárosként mikor van elsőbbségünk és mikor kell fokozottabban odafigyelni.

Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító támogatta. A Generali nem csak a káreseményeknél, de azok megelőzésében is partner!