Bár már bemutatták, csak mostanában kap forgalmi engedélyt a magyar gyártású vasúti kocsi

Amilyen nagy siker, hogy a MÁV-Start saját tervezésben, a szolnoki karbantartó üzem erre elkülönített csarnokrészében, uniós támogatással kifejlesztette és megépítette az európai élvonalat megcélzó, az ahhoz tartozó képességekkel bíró vasúti személyszállító jármű prototípusát, olyan megfoghatatlanná vált az elmúlt hónapokban a prototípus további sorsa. Lapunk az elmúlt évben rendre kérdést tett fel a vasúttársaság vezetőinek a sorozatgyártással kapcsolatban. Ungvári Csaba, a MÁV-Start vezérigazgatója a minap egy sajtóbeszélgetésen őszre prognosztizálta a társaság vezető testületeinek döntését. Tekintve, hogy korábban még az idei év elejére tette az időpontot, sokakban az a képzet alakult ki, hogy időhúzás zajlik IC+- ügyben. Olyan hírek is elterjedtek, hogy mivel az Európai Unió nem finanszírozza IC-kocsik vásárlását, valójában nincs pénz a sorozatgyártás beindítására.

Lapunk iparági forrásból úgy értesült, hogy a csúszás igazi oka a prototípus engedélyeztetési folyamatának elhúzódása. Bár márciusban Fónagy János, a szakminisztérium államtitkára már jelképesen átadta a két járművet, az uniós és ezt követően a hazai hatósági forgalmi engedélyt csak a közeljövőben kapják meg a kocsik. Ami a pénzt illeti, informátorunk szerint nincs probléma: a járművenként számolt 300-350 millió forintos költség lényegesen kevesebb, mint a hasonló kategóriájú RailJetek 450 milliós piaci ára. A MÁV jövő évi büdzséje pedig számol a feladattal, és elkülönítették az 50 kocsi előállításához szükséges 15 milliárdot. A saját gyártás beindítása nyilván jelentős költségekkel jár, azonban maga a tevékenység, amellett hogy oldja a vasúttársaság gördülőállomány-ínségét, számos további kedvező hatással jár. Elsősorban lehetőség nyílhat 200 új munkahely teremtésére – köztük a fogyatékkal élők számára is –, a beszállítóknál pedig további 200-250 új munkahely jöhet létre.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 11. számában