A bebukott elektromos cégek listája még úgy is hosszú, ha kihagyjuk a becsődölt kisebb, nagyobb kínai márkákat. Sorra buknak meg globális konszernek és kisebb műhelyek EV autós próbálkozásai, az amerikai Bollinger eddig bírta, alapításának hetedik évében ment csődbe.

A New York állambeli Hobartban alapított és Oak Parkban bejegyzett Bollinger Motors amerikai névadója, Robert Bollinger is elektromos terepjáró fejlesztésről és gyártásról álmodott.

Modellje első látásra finoman fogalmazva is a legendás Land Rover klasszikus modelljét idézi, de nem véletlenül, mert ahogy a Defendernél, úgy a Bollinger B1-esnél is az egyszerűség volt a cél: a síkfelületek könnyen gyárthatók és javíthatók, ami különösen elhagyott és szervizhiányos terepeken fontos.

Az eredetileg javító és restauráló Bollinger Motors 148 millió dollárt (46 milliárd forintot) költött villanyautók fejlesztésére, de a B1-es pickuppal, a B2-es SUV-val, a Deliver-E furgonnal és a B4 kisteherautóval sem sikerült piaci sikert elérni.

A B1-es tengelyre épített villanymotorjainak és padlózatba süllyesztett akkumulátorának köszönhetően az orr-részben felszabadult a motortér, így csomagtartóként szolgált, ráadásul ez összenyitható az utastérrel, ami azt jelenti, hogy négy személy és rengeteg rakomány mellett akár négyméteres gerendákat is képes volt szállítani anélkül, hogy azok kilógnának a járműből.

A mérnökcsapat munkájának eredménye egy ideális munkagép és hobbiautó, melynek 50:50 százalékos a tengelyenkénti tömegelosztása. Az alapmodellnél csak a hátsó kerekek hajtottak, de készült 4x4-es hajtással is.

A Bollinger Motors több szabadalmat is benyújtott: elektromos járműveihez kifejlesztett akkumulátor-csomagjában nagy szilárdságú szerkezeti tulajdonságokkal, egyedülálló hűtési funkciókkal és korszerű szoftverekkel rendelkező akkumulátor szerepelt. A központi I-merevítőt nem csak körülvették az akkumulátorok, de hűtőfolyadékkal töltött csatornáin keresztül szivattyúzták a hőt.

Ötletes volt a nyitható tető és a karosszéria hátsó ajtajának variálhatósága: amennyiben kétüléses platósként akarták használni a B1-est, elég volt leszedni a tetőt és a szabaddá vált kabinra rögzíteni a hátsó ablak-részt.

Az oldalablakok csak elcsúsztathatók, nincs elektromotoros, vagy kézi tekerő mechanizmus, szigetelt a műszerfal és a műanyag borítás, így belül is vízsugárral takarítható az autó.

Az alapmodellhez 60 kWh, felár ellenében 100 kWh kapacitású akkumulátor és minden tengelyére villanymotor jár. A 4WD jármű rendszerteljesítménye 360 LE/640 Nm, amivel állóhelyzetből 5,2 másodperc alatt gyorsul százas tempóra. A kisebbik teljesítményű akkupakkal közel kétszáz kilométer, a nagyobbikkal 272 km a hatótávolsága, a CHAdeMO rendszerű gyors-töltővel háromnegyed óra, illetve 75 perc alatt lesz százszázalékos az energiaszint.

A légkondicionálós Bollinger B1-es két hátsó 220 voltos csatlakozójáról akár a mező közepén is lehetett villanyfürészelni, vagy más elektromos szerszámot használni.

A 2017. nyarán bemutatott Land Rover fazonú és 134 kg-os alumínium alvázú elektromos pickup tengelytávja 2700 mm, a matt lakkozású szögletes karosszériás autóra hatezer előjegyzés érkezett, igaz, ebben az is szerepet játszhatott, hogy az ügyfél következmény nélkül bármikor visszaléphetett. Pedig akkoriban még csak számítógépes grafikákat és egy kartonból készült mintát láthattak.

A B1-es prototípust (4536 és 6350 kg össztömeg) a költségcsökkentés keretében úgy tervezték, hogy személyautókhoz, kisteherkocsikhoz és SUV-okhoz is alkalmazható.

2018 márciusában a Bollinger átette székhelyét a New York állambeli Hobartból a michigani Ferndale-be, majd 2019 szeptemberében bemutatta két sorozatgyártásra kész prototípusát.

A Bollinger akkumulátora 35 kilowattórás panelekből állt, amelyek konfigurálhatók voltak méretükben és az energiakapacitásukban eltérő csomagok készítéséhez. A legkisebb akku 35 kilowattórás, a nagyobbak 70, 105, 140, 175 kilowattórásak.

Hiába készült több látványterv, csak néhány valósult meg, az autók kiszállítása pedig késett, így sokan lemondták a 125 ezer dolláros autóra szóló előjegyzésüket és visszakérték az ezer dolláros előleget. Az első járművek kiszállításokat 2021. elejére tervezték, de a dátumot egyre tovább tolták.

2022 szeptemberében a Mullen Automotive 150 millió dollár értékben 60 százalékos többségi részesedést szerzett a Bollinger Motorsban, a mentőövnek tűnő hír hallatán sokan reménykedtek a B1/B2 újraindításáról, ám a hiú ábránd után jött az ébresztő

2025 májusában a Mullen leányvállalatát, a Bollingert csődeljárás alá vonták, miután pénzügyi vita alakult ki az alapító Robert Bollinger és a Mullen Automotive között.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!