autótechnika

Kerékcsere meglepetések

2014.02.07.

Az „ősi” igazság itt is érvényes: nem az a kérdés, hogy a defekt bekövetkezik-e, hanem csak az, hogy mikor. A gumiabroncsok jó minősége, útjaink és az útpadka egyre elfogadhatóbb tisztasága miatt a defekt – talán ez közös tapasztalatunk – szerencsére egyre ritkábban bekövetkező esemény. Az nem változott, és erről nem a mérnökök tehetnek, hogy a defekt ördöge rosszindulatú, mindig a legrosszabbkor munkálkodik: külföldön, esőben, lehetetlen forgalmi szituációban, amikor rohannunk kellene.

Sokáig ez volt „A” tan: a gépjárműkerék levegővesztésénél, akár lassú (lassú defekt), akár gyors (durr-defekt), a hibás kerékkel nem szabad tovább menni. Kézenfekvő a kerékcsere, a defektes kerék pótkerékkel való kicserélése. Ez ma már igaz is, meg nem is.

A dolog tehát úgy kezdődhet, hogy indulás előtt körbejárjuk az autót, megszemléljük az abroncsokat. Lehetséges - ezt szomorúan konstatáljuk -, hogy az egyik (esetleg több is) leeresztett.

Ennek oka lehet:
előzetesen összeszedet fémdarab (régen volt, amikor ez lópatkó szög volt…) lassú defektet okozott, a levegő elszivárgott,
valaki leeresztette,
valaki kiszúrta.

A mai, fokozottan peres világban szemrevéttel nem is könnyű megállapítani, hogy minden rendben van-e. (A „peres-világ” azt jelenti, hogy az abroncs nagyon alacsony, azaz az abroncs szélességének (B) és magasságának (H) a viszonya, a H/B szám százalékban kifejezve 50 vagy annál kisebb. A gumiabroncs méretére jellemző jelölésben a H/B szerepel. Nézzünk egy példát: a 195/50R15 abroncsnál a B értéke 195 mm, a H/B pedig 50% és ebből számítható a H abroncsmagasság)

Szóval ha „peres abroncsunk” (mindegyik „peres”, de ha ez 50% vagy még kisebb pl. 45%) névleges levegőnyomásnál kisebb nyomású, vagy ha pl. az autó ferde állásnál – a fele a járdán van – az egyik abroncsra nagyon terhelődik az autó, pedig a nyomása névleges, laposnak látjuk, és könnyen hihetjük azt, hogy valami baj van. Ellenőrizzük a levegőnyomást, mert ez a biztonságunkat szolgálja és kíméli a pénztárcánkat!

Eddig ez volt a szemrevételes állapotfelmérés.

Most térjünk rá az „érzékelősre”, ahogy diszkréten mondjuk, a „popó-diagnosztikára”. Ha az abroncsnyomás lassúdefekttel csökken, az autó normális sebességnél is kezd kanyarvételnél alattunk „elúszni”. Ha tudjuk, miként viselkedik az autónk, amikor abroncsai rendben vannak, ezt megérezzük.

(Sajnos van egy rossz szokásunk, az, hogy hozzászokunk a megváltozott helyzetekhez. Ne menjünk most filozofikus mélységekbe, maradjunk annál, hogy hozzászokunk egy rossz lengéscsillapítóhoz, „elúszó” gumiabroncshoz, legyengült világításhoz.)

És végül a legbiztosabb módszer, az abroncsnyomás mérés.

A fedélzeti gumiabroncs-levegőnyomás ellenőrző rendszer figyelmeztet, ha az abroncsnyomás egy adott sebességnél gyorsabban csökken (felismeri a lassúdefektet), illetve a közvetlen nyomásmérők a nyomás értékét is megadják. Hasznos biztonsági információ, nem hiába kötelezte az autógyártókat az EU, hogy ezt építsék be minden autóba. (A téma megér majd egy külön fejezetet.)
Tehát még csak ott tartunk, hogy tennünk kell valamit, mert a kerekünk leeresztett.

Keressük meg az autó pótkerekét!

Bizony itt is érhet minket meglepetés (ha nem ismerjük az autónkat). Nézzük, mifélék!
Ugyan van normál pótkerék az autóban – attól normál, hogy ugyan olyan, mint a használt kerekek – de levegőnyomása nem elegendő.
Van pótkerekünk, de az ún. mankókerék, aminek használatához bizonyos ismeretek szükségesek és esetleg az abroncsnyomása sincs rendjén.
Nincs pótkerekünk (mert az adott autótípushoz – ez egyre gyakoribb –, nem rendszeresítették).

Ez utóbbi esetben is létezik két további változat:
van rendszeresített defektjavító felszerelés (mikor volt az, hogy a belsőt javítottuk schallerrel…)
vagy nincs.

Ha nincs, akkor a kocsin lévő abroncs defekttűrő és adott feltételek betartásával tovább autózhatunk egy gumis műhelyig vagy akár tovább is. Van olyan defekttűrő abroncstechnika, mely öntömítő.

Ha van a kocsiban defektjavító, akkor a gumin lévő lyuk (nem karkaszhasadás!) az abroncs belső terébe nyomott tömítőanyaggal elzárható. Ez lehet akár végleges megoldás is.

Vegyük sorra a részletes ismereteket!
(Kedves Olvasó, ezeket az autósoknak az autótechnikából bizony tanácsos ismerni.)

Számos gyártó a pótkerékre nézve a vevőnek az alábbi választási lehetőségeket kínálja fel (többnyire nem mind az alábbi öt lehetőség áll rendelkezésre):
normál méretű, ún. teljes értékű kerék*,
helytakarékos mankókerék (R18, abroncsnyomás 4,2 bar, azonnal szerelhető),
helytakarékos mankókerék (felfújással „kicsomagolható”, majd szerelhető)
defektjavító és fújató készlet (pótkerék nélkül),
defekttűrő gumiabroncs (pótkerék nélkül).

* Amennyiben a teljes értékű pótkerék forgásirány kötött, defekt esetén feltehető arra a helyre is, ahol az előírt iránnyal ellentétesen forog. Ebben az esetben a haladásnál legyünk óvatosak, és az előírt gumiabroncs elhelyezési rendet minél előbb állítsuk helyre.

Az autógyártók egy része eleve nem ad pótkereket az autóhoz, ennek indoka lehet, hogy:
ezzel csomagtér növelés érhető el,
eleve nincs hely a pótkerék számára (pl. sportkocsi),
az autótípus (luxusautó, sportkocsi stb.) vevőkörétől a kerékcsere elvégzése nem várható el.

A mankókerék

A pótkerék lehet azonos méretű és lehetőleg (ez nem előírás) azonos mintázatú a gépjárművön lévő kerekekkel, de attól eleve gyári felszereltségben eltérhet.

Az eltérő méretű, kialakítású kerék – a mankókerék - nem egyenértékű a normál kerekekkel, azt csak a szükségfutásra lehet alkalmazni. Általános szabály, hogy szükségkerékkel (mankó kerékkel) max. 80 km/h sebességgel és max. 80 km távolságot szabad megtenni. A szükségkerék (helytakarékos pótkerék) oldalfalán a „TEMPORARY USE ONLY” (csak ideiglenes használatra) feliratú azonosító matrica található.


A szükségkerék bármely kerék helyére szerelhető, de tanácsos a hátsó tengelyre szerelni. Egyszerre egy autóra két szükségkerék nem szerelhető fel.
A szükségkereket, ha sérülésmentes, többször is fel lehet használni. Kerékpántjára csak az előírt abroncs szerelhető.
Itt is említsük meg, hogy a pótkerék levegőnyomását is időnként ellenőriznünk kell (ne érjen meglepetés országúti kerékcserénél, különösen akkor, ha a mankókerék névleges nyomásának pl. 4 barnál nagyobbnak kell lennie).

Ha havas vagy jeges úton lesz valamelyik első gumiabroncs defektes:
-    szereljük a helytakarékos pótkereket (mankókereket) az egyik hátsó kerék helyére,
-    szereljük fel a leszerelt hátsó kereket a defektes első kerék helyére,
-    szereljünk hóláncot az első gumiabroncsokra.

A jövő pénteken egyre izgalmasabb pótkerekes témákkal folytatjuk.

Dr. Nagyszokolyai Iván
az Autótechnika főszerkesztője

További szakmai cikkek az Autótechnika folyóiratban, illetve a http://autotechnika.hu oldalon olvashatóak.)

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.05.22
- Közös vállalatot alapított 50-50 százalékos tulajdoni arányban az AutoWallis csoport portugál....
2024.05.22
Pályafutása első futamgyőzelmét aratta a túraautós TCR Europe sorozatban, azaz a kategória Európa-....
2024.05.22
A police.hu oldal szerdán megjelent híre szerint az elmúlt héten a megengedett sebességhatárokat....
2024.05.22
Az Opel új fejezetet nyitott az új Astrával, Európa egyik legnépszerűbb kompakt autója már elérhető....
2024.05.22
Május 26-ig látható az AUTOPOESIS kiállítás, amelyen bemutatkozik az anyavállalat közel négy....
2024.05.22
Üldözött, leszorított, majd megállt hisztizni az M7 belső sávjában. Nem tetszett neki, hogy....
2024.05.22
Míg a tisztán elektromos autók eladása lassul, addig a plug-in hybridek piaca fellendült Európában....
2024.05.22
Elsődleges veszélyforrást a villámlás jelent, emellett esetenként szélerősödés, jégeső előfordulhat....
2024.05.22
- A Budapest fölé érkezett  zivatarlánc miatt jelentős késések várhatók a Liszt Ferenc Nemzetközi....
2024.05.21
Független mérések igazolták, amit az érintett modellek tulajdonosai már tudnak: a Toyota full....