Az orosz szaksajtó Szergej Celikovra, az Avtostat statisztikai intézet vezetőjére hivatkozva azt írja, hogy a kínai autóipar „a várakozásoknak megfelelően betöltötte a megüresedett pozícióikat, miután a külföldi autógyártók elhagyták Oroszországot… a helyzet harmadik éve sem változik drámaian – a kínaiak rekord ütemben növelik piaci részesedésüket” az orosz autópiacon.

A kínai márkák autói ma már minden szegmensben elérhetők. Az utóbbi időben a kínai prémium márkák is javították a pozíciókat, holott az oroszok eleinte meglehetősen hidegen fogadták az ilyen autókat, mert még élénken élt bennük a német prémium osztály emléke.

Celikov szerint jelenleg a kínai márkák több mint háromezer kereskedői szerződéssel rendelkeznek Oroszországban. Összesen 4,3 ezer kereskedői szerződés van az országban, vagyis a kínaiak részesedése hetven százalék.

Összehasonlításképpen: 2022 közepén mindössze 740 kereskedői szerződést regisztráltak Oroszországban. Három év alatt ez a számuk megnégyszereződött. Autópiaci szakértők „robbanásszerűnek” szokták nevezni az ilyen dinamikát.

Eközben a globális - nyugati és távol-keleti - márkák kereskedőinek száma több mint ötszörösére csökkent, a korábbi 1950 darabról 380-ra.  A 2022 februárjában kitört ukrajnai háború utáni hónapokban összeomlott az orosz autópiac. A sokszínűséghez hozzászokott orosz vásárlókat sokként érte a nyugati és távol-keleti márkák szinte azonnali távozása. A szóban forgó márkák kereskedői hálózata azonban részben megmaradt. Ebben a Kia-kereskedők jeleskedtek: július elején még 87 márkaszervízben szolgálták ki a kuncsaftokat, de 2022 nyarán közel kétszáz kereskedői központja volt a Kia-nak Oroszországban.

Negyven BMW kereskedés maradt az országban a 61-ből.  Az élbolyban a harmadik a Mercedes-Benz, amely autóit jelenleg is 31 márkaszervízben értékesítik és szolgálják ki, míg három éve 72 központ üzemelt. Utána  a Hyundai, a Mazda és a Suzuki következik, mindegyiknek ugyanannyi,  29 kereskedése van. Az „apadás” a Hyundai esetében drasztikus volt, a márka autóival korábban 192 helyen kereskedtek. A Mazda és Suzuki esetében 68, illetve 61 volt a számuk. A Toyota-kereskedések száma ugyancsak drasztikusan csökkent: 112-ről 26-ra.

Megmaradt a kereskedések továbbra is a szóban forgó márkák cégére alatt folytatják tevékenységüket, de közvetlenül a gyártóktól beszerzett autókat nem árulnak, hanem csak úgynevezett „párhuzamos”, vagyis szürkeimporttal, külföldi kereskedésektől vagy közvetítőktől beszerzett autókat adnak el, illetve az autók szervizelésével és alkatrészellátással foglalkoznak.