A Dataforce elemzőcég adatai szerint júniusban a kínai márkák a plug-in hibridek európai piacának rekordot jelentő, 34 százalékát szerezték meg. A növekedés fő motorjai a BYD, a Chery és a Geely voltak, de a kínai tulajdonosi háttérrel rendelkező, európai gyökerű márkák, például a Polestar és a Leapmotor is jelentős szerepet játszottak az előretörésben.

Miközben a kínai márkák tisztán elektromos autóinak piaci részesedése az elmúlt másfél évben nagyjából 10-15 százalék körül stagnált Európában, a plug-in hibridek iránti kereslet gyorsan emelkedik. Ha az egész hibrid szegmenst vizsgáljuk, beleértve a hagyományos hibrideket (HEV) és a külső forrásból tölthető hibrideket (PHEV) is, akkor a kínai gyártók részesedése már megközelíti a 25 százalékot.

A jelenség egyik fő oka, hogy az uniós intézkedések elsősorban az akkumulátoros elektromos járműveket célozták, miközben plug-in hibridek számára továbbra is kedvezőbb piaci környezet maradt. A kínai gyártók gyorsan felismerték ezt a lehetőséget, és ennek megfelelően alakították át európai stratégiájukat.

Brüsszel ugyanakkor már készül a válaszlépésre. Az Európai Bizottság vizsgálja annak lehetőségét, hogy a kínai plug-in hibridekre is vámokat vezessen be. Az elképzelések szerint a többletteher mértéke 7,8 és 35,3 százalék között alakulhat, attól függően, hogy az adott gyártó milyen mértékben működik együtt a hatósági vizsgálatok során.

A kínai autóipari vállalatok azonban erre az eshetőségre is készülnek. A BYD hamarosan befejezi magyarországi üzemének építését, míg az SAIC és a BAIC spanyolországi beruházásokat készít elő. Emellett a Dongfeng, a Chery és a Geely több európai autógyártó kihasználatlan gyártókapacitásának bérbevételéről tárgyal. A helyi gyártás lehetővé tenné számukra, hogy jelentős részben semlegesítsék az esetleges vámintézkedések hatását.

A kínai gyártók sikerének másik kulcsa a plug-in hibrid technológiában rejlik.

A BYD DM-i rendszere ugyan elsősorban elektromos hajtásra épül, de működés közben soros és párhuzamos hibrid üzemmódot egyaránt alkalmazhat. Míg az európai modellek többsége úgynevezett párhuzamos hibrid rendszerrel működik, ahol a villanymotor elsősorban a benzinmotor munkáját segíti, a kínai fejlesztések gyakran a soros hibrid koncepcióhoz állnak közelebb. Ebben a rendszerben a benzinmotor gyakran generátorként termel energiát, de bizonyos üzemi körülmények között közvetlenül a hajtásban is részt vehet.

A megoldás egyszerűbb felépítést, alacsonyabb gyártási költséget és jelentős hatótávolságot eredményezhet.

A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy a modern kínai plug-in hibridek akár 1500 kilométert meghaladó kombinált hatótávolságot is képesek kínálni, de egyes újabb modellek futásteljesítménye meghaladja a kétezer kilométert. Ez különösen vonzó lehet az európai vásárlók számára, akik egyszerre szeretnék kihasználni az elektromos közlekedés előnyeit és a belső égésű motor nyújtotta rugalmasságot.