A gyár újraindításán részt vettek a kínai partnerek, de az orosz média híradásaiban nem verték nagy dobra, hogy mely kínai márka képviseletében voltak jelen.

A titkolózás azonban hiábavaló, az orosz szaksajtó többször megírta, hogy a két héttel ezelőtti szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon bemutatott autó valójában a kínai FAW Bestune T77 autó élethű, „sztájling előtti” mása. Külsőleg a kínai autótól a Lada crossover csak a logóban különbözött, a fórumon bemutatott modellben még a kormánykeréken meghagyták a Bestune emblémáját. Egyes híresztelések szerint a Lada X-cross 5-ön nemcsak a VAZ logó, hanem a fűthető hátsó ablak, a tükrök és első ülésfűtés is orosz, és nyilvánvalóan a multimédia is cirill betűs.  Az Avtovaz fogadkozott, hogy a felfüggesztést az orosz viszonyokhoz igazítja, de erről részletek nem ismertek.

A koppintással kapcsolatos vádakra Szergej Iljinszkij, az Avtovaz szóvivője úgy reagált, hogy az autó „nem kölcsönzés vagy másolat, hanem partnerség” gyümölcse.

Lehet csűrni-csavarni, de az eredmény meglehetősen kézenfekvő: az oroszok a Nissan X-Trail helyett az ugyanabba a szegmensbe tartozó, orosz bőrbe bújtatott kínai autót kapnak Lada X-Cross 5 néven.

Közel 500 millió rubelt (kb. kétmilliárd forint) költöttek arra, hogy a szentpétervári gyár immár „új mezben” újra az orosz autópiac mezejére lépjen. A Lada ezzel a harmadik orosz márka, amely saját márkanév alatt kínai autók gyártásába, pontosabban összeszerelésébe kezdett. Az első a Moszkvics volt, majd a Sollers indította el a JAC alkatrészekből készült teherautók és furgonok gyártását saját márkanév alatt. Autóipari szakértők élnek a gyanúperrel, hogy ugyanezt a sémát fogja követni a Volga is, amely feltámasztására nemrég tettek ígéretet orosz kormányilletékesek.

Az Avtovaz szerint a Lada X-Cross 5 és az említett modellek közötti az lesz a különbség, hogy az autó gyártását „jelentősen lokalizálni” fogják Oroszországban. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre homály fedi. Makszim Szokolov Avtovaz-vezér magyarázata szerint át fognak térni „kis csomóponti” összerelésre. A szaksajtó azt írta, hogy a lokalizáció kezdeti szakaszában várhatóan a hajtáslánc, a kerekek és a kipufogórendszer beépítése történik majd a Lada szentpétervári üzemében, és előbb-utóbb a lemezmegmunkálás is Szentpéterváron lesz.

A Nissan 2022 tavaszáig a Qashqai, a Murano és az X-Trail crossovereket gyártotta a Néva parti városban, közvetlenül a körgyűrűnél, átellenben a Hyundai és a Kia gyárával. A Nissan autói igen népszerűek voltak Oroszországban, de 2022 októberében - nyolc hónappal Oroszország ukrajnai inváziója után - vált ismertté, hogy a Nissan átadja eszközeit az NAMI állami kutatóintézetnek, hat éven belüli visszavásárlási lehetőséggel (hasonló visszavásárlási opcióval távozott az orosz piacról a Renault is, de például a Vokswagen és a Toyota nem élt ezzel a lehetőséggel). Az eszközátadás magában foglalta a szentpétervári gyárat és a kutató-fejlesztő központot, valamint a moszkvai értékesítési- és marketing részleget.

Ezt követően, az idén februárban minden, ami a Nissané volt, az AvtoVAZ-é lett: az orosz autógyártó egy eurót fizetett a vállalkozás 99 százalékos tulajdonrészéért. Az év végéig tízezer Lada X-Crosst akarnak ott összeszerelni, és a jövőben 115 ezer darabra akarják felpörgetni a gyártást.

A Lada X-Cross 5 árát egyelőre nem közölték, de FAW Bestune T77 alapára jelenleg Oroszországban 2,17 millió rubel (8,9 mFt), az autóból mintegy kétezer darabot adtak el tavaly.

A T77-es nem új modell, 2018-ban mutatkozott be: 4525 mm hosszú, 1845 mm széles és 1600 mm magas, a tengelytávja 2700 mm, vagyis nagyjából akkora, mint a Nissan X-Trail vagy a Volkswagen Tiguan. Az 1,5 literes, négyhengeres turbómotor 168 lóerőt és 258 Nm-t képes leadni az első kerekekre, a hatfokozatú kézi vagy hétfokozatú duplakuplungos automatikus váltón keresztül.

A FAW elsősorban teherautóiról ismert a világon, és amúgy Kína egyik legrégebbi autós üzeme, ahol az ötvenes évek elején kezdték gyártani a ZIL szovjet teherautók hasonmását. Vagyis a kínai-orosz(szovjet) autóipari partnerség régmúltra nyúlik vissza, de volt néhány évtizedes szünet, miután Nyikita Hruscsov szovjet és Mao Ce-tung kínai vezető vitája véget vetett az együttműködésnek. A FAW ettől nem omlott össze, bár átadta az elsőbbséget a SAIC sanghaji gyárnak, amely már a magyar piacra is exportál eredendően brit MG gépkocsikat.