A közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszai környezetvédelmi engedélyének megszerzése - közölte Vitézy Dávid.

A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg - tette hozzá.

Azt írta: a sikeres pályázat nyomán az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forintos támogatásban részesül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezése. A kormányzat pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget - írja az MTI.

Közlése szerint a kormány által tavaly év végén elfogadott, a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe foglaló és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megteremtése.

Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút, amelynek megépítése ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt.

Budapest ugyanis, a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként - ismertette Vitézy Dávid.

Ugyanakkor - folytatta -, a környezetre jelentős hatást gyakorló fejlesztés megkezdése előtt szükséges a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, ami nem csak az alagútra, hanem az új, kétszintes Nyugati pályaudvar tervpályázatára, illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztésére is kiterjed.

A tervezés során figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is - sorolta.

Továbbá  részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is - fűzte hozzá.

A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket. Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe - magyarázta a vezérigazgató.

A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és megszerezze a környezetvédelmi engedélyt - írta Vitézy Dávid.

Arról is beszámolt, hogy az alagút megépítése távlati cél, ám addig is fejleszteni kívánják az elővárosi vonatközlekedést. Ezt szolgálja a Déli Körvasút már a kivitelezésnél tartó fejlesztése, illetve a Nyugati pályaudvar tervezett bővítése.

A kétszintes pályaudvar már az alagút megépítése előtt a jelenleginél 50 százalékkal több vonatot tud majd fogadni, illetve az alagút megvalósítása nyomán a kapacitása tovább bővíthető - írta bejegyzésében Vitézy Dávid.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!