Eddig csak 2008-ban a gazdasági világválság elején volt ennél is nagyobb árcsökkenés egy éven belül. A nemzetközi olajár csökkenése a kereslet és a kínálat eltérő alakulása miatt következett be. Az Egyesült Államokban a palaolaj-kitermelés gazdaságos és megbízható alternatívát teremtett a külföldi importtal szemben, miközben Kínában a gazdasági növekedés lassulása miatt csökkent a kereslet.

Kínálati oldalon kulcsfontosságú volt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) novemberi döntése, hogy a tagok nem csökkentik kőolaj-kitermelésüket. Ezt a hatását decemberben csak tovább fokozta Szaúd-Arábia olajipari miniszterének kijelentése, hogy az OPEC akkor sem mérsékelné olajtermelését, ha a nyersolaj hordónkénti ára 20 dollárra esne. Az OPEC arra számít, hogy hosszabb távon a nem hagyományos forrásokat kiaknázó olajtermelők nem fogják bírni a piaci versenyt, mert az OPEC-országoknak alacsonyabbak a kitermelési költségeik.

Az OPEC árversenybe kezdett, vállalva, hogy rövidtávon alacsonyak maradnak az árak, de így megtartja, sőt esetleg növeli is piaci részesedését. Szerdán a Brent olaj hordónkénti ára 0,57 dollárral, 1 százalékkal csökkent és 57,33 dolláron állt, utoljára 2009 májusában volt ilyen alacsony. A WTI olaj hordónkénti ára 1,6 százalékos, 0,85 dolláros napi csökkenés után 53,27 dollár volt. A Brenthez hasonlóan a 2009-es májusi árszintet tartotta.

– Nehéz megmondani, mi fordíthatja meg a piacot – nyilatkozta David Wech, a JBC Energy elemzőcég munkatársa a Dow Jones hírügynökségnek. David Wech szerint a növekvő kereslet és a visszaeső kínálat előbb-utóbb helyreállítja a piaci egyensúlyt, de ehhez idő kell, eltarthat 2015 második negyedévéig is. Addig nagyon valószínű, hogy az árak még tovább csökkennek, mielőtt emelkednének.