Kína: A szokatlan hőség áramhiányhoz vezet

Az elmúlt hat évtized legsúlyosabb hősége Kínában okozott energiahiány egyre nagyobb gondokat okoz a német vállalatoknak. Ideiglenes termelési leállások és egyéb megszorító intézkedések vannak. "Az energiabiztonság hiánya komoly kihívások elé állítja a Kínában működő német vállalatokat" - mondta Jens Hildebrandt, a Kínai Német Kereskedelmi Kamara (AHK) igazgatósági tagja. A súlyosan érintett régiókban, például Szecsuánban, a német vállalatok gyártósorai állnak.

A beszállítók miatt a gyártók is bajba kerülhetnek. Fotók: Audi

Miután a kínai koronazárlatok tavasszal megszakították az ellátási láncokat, és a szigorú nulla-Covid-politika továbbra is lassítja a második legnagyobb gazdaságot, az áramhiány most ismét megnehezíti a termelést. Hildebrandtnak az elmúlt év jut eszébe, "amikor az energiahiány novemberig elhúzódott". Abban az időben a német cégeknek villamosenergia-szükségletük 20-30 százalékáról kellett lemondaniuk, ami nagy területen leállította a termelést.

Sanghajban a múlt héten több órás áramkimaradásra panaszkodtak a cégek. A szecsuáni és csungkingi német cégeket július óta érintik a megtakarítások, amelyek egy része a termelés leállását is jelenti. A Kereskedelmi Kamara jelentése szerint különösen érintettek az autóipari beszállítók. Egy 2022 januárjában közzétett felmérésben a kínai német vállalatok 15 százaléka az energia rendelkezésre állásának hiányát nevezte "a három legnagyobb működési kihívás egyikének".

A kínai kormányra hatalmas nyomás nehezedik

A téma rendkívül kényes a kínai kormány számára, hiszen az akkori káosz óta a magas kormányzati tisztviselők többször is ígéretet tettek arra, hogy idén mindenáron elkerülik az áramhiányt. A széntüzelésű erőművek most már teljes sebességgel működnek, hogy kompenzálják a szárazság miatti vízerőművek kiesését. Szecsuánban a 67 helyi széntüzelésű erőmű 50 százalékkal több villamos energiát termel a tervezett kapacitásnál – írja az állami média.

A széntüzelésű energiatermelés fellendítése aggodalmakat keltett a klímavédőkben. Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-termelőjeként a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére irányuló erőfeszítései kritikus fontosságúak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A legnépesebb ország áramának kétharmadát amúgy is szénből szerzi.

"A kínai kormányra hatalmas nyomás nehezedik" - mondta Hildebrandt, az AHK főnöke. "A gyengülő gazdasági növekedés és az ambiciózus klímasemlegességi célok miatt az energiabiztonság és a szén-dioxid-mentesítés egyensúlya egyre nehezebbé válik." A megújuló energiákhoz és az intelligens villamosenergia-hálózatokhoz való hozzáférés és ezek népszerűsítése egyre nagyobb prioritást élvez a helyi német vállalatok számára.

A Nemzeti Meteorológiai Iroda ismét rendkívül magas hőmérsékletre figyelmeztetett 16 közép- és dél-kínai tartományban. A szecsuáni 81 millió lakos és ipari vállalat számára több mint egy hete osztják az áramot. Általában a tartomány energiájának 82 százaléka vízerőművekből származik, de a tározók szintje az aszály miatt meredeken csökkent. A vízenergia-termelés felére esett vissza, miközben a klímaberendezések iránti kereslet az egekbe szökött a hőségben.

A közép-kínai Hubei tartományban a Jangce folyó vízszintje elérte a legalacsonyabb szintjét a rekordok 1865-ös kezdete óta. Az áramtakarékosság érdekében sok metropoliszban lekapcsolják a klímaberendezéseket, lekapcsolják a lámpákat és a mozgólépcsőket. A Zhejiang tartományi kormány augusztus elején vészhelyzeti tervet adott ki, amely előírja a vállalatoknak, hogy heti egy-két napon leállítsák a termelést. Hasonló intézkedéseket hoztak Jiangsuban is. Német cégek is érintettek.

A második negyedévben alig volt növekedés

A kínai kormány számára a magánháztartások és közintézmények ellátása prioritást élvez. A kényszerleállások miatt tovább szenvedhet a gyengélkedő ipari termelés. Mindenesetre a tavaszi leállások után nem élénkül fel újra a gazdaság. Az okok nemcsak a jelenleg is zajló zéró Covid-korlátozások, hanem az ingatlan- és bankszektor súlyos válságai is.

A második negyedévben a növekedés Kínában csak 0,4 százalékot ért el. A kormány valójában 5,5 százalékos célt tűzött ki erre az évre, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak 3,3 százalékot vár.