A Levegő Munkacsoport felidézte, hogy az Európai Parlament (EP) február 3-4-i ülésszakán tárgyal az EB javaslatáról, a környezetvédő szervezet pedig levélben lobbizik az EP magyar képviselőinél, hogy csatlakozzanak az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága álláspontjához, amely határozatban kérte a képviselőktől, hogy utasítsák el a javaslatot. 

A járművek európai típusbizonyítványának kiállításához szükséges kibocsátás-ellenőrzés új eljárása, az RDE bevezetésének előkészítése már évek óta zajlik. Az áttérés időszakára egy megfelelési szorzót dolgoztak ki, a tesztelt járműnek így nem a rendeletben meghatározott értéknek kell megfelelnie, hanem a szorzóval képzett mértéknek. Ezt a környezetvédő szervezetek is elfogadták, azonban most az Európai Bizottság javaslatában azzal szembesültek, hogy az EU még évekig alkalmazna magas szorzót, lassítva a szigorú normákra áttérést - idézi fel a zöld szervezet.  

A Levegő Munkacsoport szerint a javaslat elfogadása azt eredményezné, hogy az autógyárak még évekig eladhatnak sok tízezer olyan személygépkocsit és kisteherautót, amelyeken ugyan van Euro6 címke, de használat közben a súlyosan szennyező nitrogén-dioxidból a megengedett mennyiség többszörösét bocsátják a levegőbe.

Kiemelik azt is, hogy több európai nagyvárosban, köztük Budapesten és sok vidéki magyar városban a levegő minősége az előírtál sokkal rosszabb. A javaslat elfogadása esetén Magyarország sem számíthatna a gépkocsiállomány megújulása révén bekövetkező természetes levegőtisztulásra - fűzik hozzá.

Az EB tavaly októberben elfogadott javaslata szerint az új mérési eljárást két lépésben vezetnék be ezekben szabályoznák, hogy a jelenleg alkalmazott laboratóriumi tesztekhez képest a valós, utakon mért kibocsátás mekkora eltérést mutathat. Az első lépés bevezetésének határideje minden új személygépjármű esetében 2019. szeptember 1-je, a másodiké az új személygépjárművek típusjóváhagyása esetében 2020. január 1-je, míg valamennyi új személygépjármű esetében 2021. január 1-je. Az új mérési eljárás első lépésében a laboratóriumi tesztek és a valós vezetés közbeni károsanyag-kibocsátás határértékek közötti jelentős eltérést 110 százalékos szinten, míg a második lépésben 50 százalékos szinten korlátozta - áll Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletének honlapján.