Az idei madridi kiállításon a Lexus egy művészeti galériaként működő kiállítást hozott létre, amelynek középső részén a Lexus Art Car verseny 8. szériájának nyertes projektjét mutatták be. Az installáció az öt érzékre utal, ugyanakkor bemutatja a márka hosszú távú partnereit is, mint például a Mark Levinson, amely 25 éve készít minden modellhez testre szabott hangrendszereket, vagy a Givaudan, amely a parfümök szakértője.

A Lexus LBX a Kumihimo technikából ihletett installációban

A Lexus Art Car egy olyan kezdeményezés, amelynek keretében művészek egy Lexus modellt használnak fel vászonként, és a tervezés, a kézművesség és a kortárs művészet ötvözésével sajátos interpretációkat hoznak létre. Mariadeli Araujo installációjának ihletadója a Lexus LBX volt, kiindulópontja pedig a fonás. Ez a hosszú hagyományokkal rendelkező kézimunka egyaránt társul a gondossággal és a kézművességgel, valamint a meditációs alkotási folyamattal. A projekt a funkcionalitás, az esztétika és az érzelmek összekapcsolásának szimbólumává vált. Az installáció tisztelgés volt a hagyományos japán Kumihimo technika előtt, amelyet a kortárs textilművészet nyelvén értelmeztek újra.

A Kumihimo (japánul: fonott szálak) egy több mint ezeréves múltra visszatekintő technika. Kezdetei a VI. századra és a buddhizmus Japánba való bevezetésének időszakára nyúlnak vissza. Ma is élő hagyománynak számít: kézműves iskolákban tanítják, tervezői egyetemeken kutatják, és olyan területeken értelmezik újra, mint a divat, az ékszerkészítés vagy a textilművészet.

A venezuelai-spanyol művésznő installációjában a Lexus LBX-et a Kumihimo technikából ihletett, különböző vastagságú zsinórokkal fonta be. Ezeket környezetbarát anyagokból készítették, többek között természetes szálakból és olyan textúrákból, amelyek a szövet tapintását idézik fel. A fonatok nem csupán díszítésként ölelik körül az autót, hanem olyan gesztusként is, amely egyfajta érzelmekhez szóló tárggyá alakította át a négykerekűt. Az egész karosszériát zsinórok és fonatok borítják, arra ösztönözve a nézőket, hogy lássanak a nyilvánvaló mögé, és fedezzék fel azt, ami a felszín alatt rejtőzik, és ami tartós marad.

Az installáció egységes fehér színe egy fenntarthatóbb jövő építésének kiindulópontját szimbolizálja. A szálak és fonatok szabad elrendezése pedig hangsúlyozza a szabadság gondolatát az új kapcsolatok, értelmezések és jelentések létrehozásában.