A rendezvényt Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte, hogy „Európa figyelemre méltó fellendülést tapasztalt idén az elektromos járművek piacán: az év első felében az európai elektromos autók eladásai 25 százalékkal nőttek.” Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kontinens “pozíciója gyengébb, mint amilyen lehetne a globális versenyben”, és hogy „a környezetvédelmi aggályok, a szabályozási bizonytalanságok és a magas energiaárak továbbra is komoly problémát jelentenek”.

Magyarország a gazdaságpolitikai döntéseken és ágazati beruházásokon keresztül igyekszik reagálni ezekre a kihívásokra. „Célunk, hogy Magyarország a híd szerepét töltse be a nyugati és keleti autóipari tudás és technológia összekapcsolásában,” mondta Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár, aki azt is megjegyezte, hogy „Magyarország minden bizonnyal dobogóra kerül az Európai Unióban akkumulátorcella-gyártási kapacitás tekintetében.”

Dr. Szép-Tüske Rita, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgató-helyettese az ország akkumulátor- és elektromos jármű gyártási beruházásairól adott áttekintést. Mint kiemelte, a tíz legnagyobb akkumulátorcella-gyártó közül öt már jelen van Magyarországon, a HIPA célja azonban a teljes akkumulátor-ökoszisztéma támogatása, a magyar beszállítók minél szélesebb körű bevonása és a magas hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztési tevékenységek kiemelt kezelése.

A globális trendeket nézve „az elektromosság korába” lépünk, derült ki Oskaras Alšauskasnak, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzőjének előadásából. Az IEA előrejelzése szerint az elektromos járművek akkumulátorigénye 2030-ra megháromszorozódik. Az IEA elemzője szerint a klímacélok eléréséhez a tárolási kapacitást hat-hétszeresére kell növelni 2030-ig, a bővülés 90 százalékát pedig az akkumulátorok adnák.

Eközben Európa legfontosabb feladata, hogy lendültet adjon az iparágnak és mielőbb közös európai szintű víziót alakítson ki, mondta Ilka von Dalwigk, a RECHARGE iparági szövetség vezérigazgatója.

Az akkumulátorgyártás kapcsán rendszerint kevés szó esik a gyártóberendezésekről. Ezt a hiányt Peter Auerbeck pótolta, a GROB-WERKE kiemelt ügyfélkapcsolatokért felelős menedzsere az e-mobilitás terén, aki arról beszélt, hogy a gyártóberendezések hogyan befolyásolják az akkumulátor-értékláncot. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a gyártás terén az egyik legnagyobb európai kihívás a selejtarány csökkentése. Azt is megjegyezte, hogy az európai akkumulátorgyártó gépipar számos területen már versenyképes, ugyanakkor még mindig sok a tanulnivaló, ahogyan annak idején a kínai vállalatoknak is meg kellett tanulniuk az autóipari gyártást.

A CATL kínai akkumulátorgyártó Kelet-Magyarországon, Debrecenben építi meg második és egyben legnagyobb európai akkumulátorgyárát, ahonnan többek között a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen számára szállít majd akkumulátorokat. Ennek kapcsán Shen Feng, a cég magyarországi és németországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a CATL a helyi körülményekhez igazítja a tevékenységét, hogy megfeleljen az európai szabványoknak és igényeknek, és célja, hogy teljes mértékben beépüljön az európai ökoszisztémába.

Az akkumulátoroknak azonban nemcsak a közlekedésben, hanem az energiatárolásban is egyre nagyobb szerep jut. Suri Ábel, a Huawei megoldásfejlesztési igazgatója és Horváth Péter, a Dunamenti Erőmű (MET Csoport) vezérigazgatója ebben a témában osztotta meg a tapasztalatait. Suri Ábel a hálózati biztonságra fókuszálva rávilágított, hogy „a kihívás a hagyományos szinkron áramtermelés és az inverter alapú megújulóenergia-termelés összehangolása, amelyek alapvetően eltérő elveken működnek”.

Horváth Péter a hazai befektetési lehetőségek kapcsán elmondta, hogy olyan helyi aggregátor platformot hoztak létre, amely képes kezelni a sokféle technológia komplexitását, amelyek rugalmasságot biztosítanak a villamosenergia-rendszer számára, de önmagukban nehezen monetizálhatók az árampiacon.

A magyar energiatárolási piac alakulásáról szóló panelbeszélgetésen a hazai iparági szereplők összességében sikeresnek értékelték a korábbi állami támogatási programokat. Előre tekintve azonban elsősorban a stabil, kiszámítható szabályozásra és a végfogyasztói körben a zónaidős árazás bevezetésének fontosságára helyezték a hangsúlyt.

Fókuszba került az akkumulátor alapanyagok biztosítása kapcsán az újrahasznosítás és a fenntarthatóság is. Simon Anita, az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy stratégiai tervezésre van szükség ahhoz, hogy az iparág felzárkózzon a kínai piachoz, amely már jóval fejlettebb, mint az európai. „Az iparágnak az újrahasznosítás terén is világos vízióra és szemléletváltásra van szüksége.”

Olaf Rogge, a BASF Battery Materials újrahasznosításért felelős üzletfejlesztési vezetője kiemelte Magyarország kedvező elhelyezkedését és erős ipari ökoszisztémáját. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „Magyarország nem a legkönnyebb terep a külföldi akkumulátor-újrahasznosítási beruházások számára.”

Daniel Bobanovic, a horvát Jedro DS Innovations üzleti igazgatója ismertette a cég projektjét, amelynek keretében Gospićben (Horvátország) egy akkumulátorokhoz alkalmas lítium-hidroxid-monohidrát-gyárat építenek, amelynek tervezett kapacitása 25 000 tonna/év.

Aleksandar Džombić, a CROSTORION elnök-vezérigazgatója az újrahasznosítási kihívások kezeléséről szóló kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek sokszor tartanak tőle, és még a döntéshozóknak sincs sokszor egyértelmű képük az akkumulátoriparról, ami automatikus ellenálláshoz vezet. Fontos segíteni a közvéleményt abban, hogy megértse, hogyan működik valójában az iparág.

A konferencia során első alkalommal adta át a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) a Magyar Akkumulátor Kiválósági Díjat (Hungarian Battery Excellence Award), amelyet az INFOWARE Zrt. vehetett át.

A konferencia második napján, november 7-én, a résztvevők gyárlátogatáson vettek részt a Jász-Plasztiknál, Magyarország legnagyobb hazai tulajdonú akkumulátorgyártó és újrahasznosító vállalatánál, ahol első kézből ismerkedhettek meg a gyártási és újrahasznosítási technológiákkal.