A ma Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérként ismert budapesti légikikötő immár hetvenötödik éve működik Magyarország légi kapujaként: Ferihegy megnyitására 1950. május 7-én került sor.

A tradicionális elnevezést a Vecsés és Rákoshegy közötti, 650 hold nagyságú földterületet egykor birtokló Mayerffy Ferencről (1776–1845), a kor egyik leghíresebb szőlészéről kapta. A légikikötőt 2011 tavaszán Liszt Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulója tiszteletére keresztelték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, elhagyva a Ferihegyet, ám a szakmában és a köznyelvben ma is él a régi elnevezés.

Ferihegy területét már 1938-ban kijelölte a főváros kettős használatú, polgári-katonai repülőtér céljaira, az építkezés 1942-ben kezdődött, de a II. világháború közbeszólt, és a bombázások miatt súlyos károkat szenvedett létesítmények (többek közt a már részben álló, mai nevén 1-es terminál) további munkálatait le kellett állítani.

Az újjáépítésről 1947-ben született döntés: a repülőtér a terminállal, hangárral, a beton futópályával és a forgalmi előtérrel végül 1950-re lett használható.

A repülőtér megnyitó ünnepsége. Forrás: Fortepan/UVATERV via Budapest Airport

A repülőtér ünnepélyes megnyitóját és átadását 1950. május 7-én, vasárnap tartották. A forgalom az első Li-2-es utasszállító repülőgép Budaörsről végrehajtott átrepülésével indult el, ezzel kezdődött a polgári repülés a ma is működő helyszínen.

Ferihegy a magyar polgári légiközlekedés központja és Magyarország kapuja lett, ide helyezte székhelyét a Maszovlet, a Malév magyar-szovjet közös tulajdonú elődje.

Rendszeres légijáratok eleinte csak Bukarest, Prága, Szófia és Varsó felé közlekedtek. Az első nyugati járatot a megnyitó után 6 évvel, 1956 nyarán az addigra már teljesen magyar állami tulajdonú Malév indította Bécsbe, Li-2 típusú repülőgéppel. A budapesti repülőtéren köszöntött első nyugati légitársaság 1957-ben indított amszterdami járatával a holland KLM volt.

Az akkor még egyetlen, betonfelületű futópálya 1500 méteres hosszban a repülőtér 1950-es megnyitására készült el, és a sugárhajtású, illetve egyre nagyobb gépek megjelenése miatt fokozatosan meghosszabbították: első ütemben 2500 méteresre, majd 1958-ra érte el mai, 3010 méteres hosszát.

Fotó: Budapest Airport / Baranyi Róbert

Az első irányítótorony szintén 1950-ben kezdte meg működését, az 1-es terminálként ismert épülettel együtt. Az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület repülőgépet formáz, „motorjait” a két, egyenként 23 méter magas torony adja. Érdekesség, hogy a mindennapi működés során rendszerint soha nincs szükség két toronyra, csak az építészeti szimmetria kedvéért épült belőle kettő.

1974-re az utasforgalom meghaladta az évi egymillió főt, a mai 1-es terminál már nem győzte a forgalmat.

Emiatt 1977-ben megkezdődtek egy új terminál, új irányítótorony, a párhuzamos és 3700 méter hosszú 2-es futópálya, valamint az új műszaki bázis, a javítóhangárok tervezése és építése. A mai nevén 2A terminál 1985-ben készült el, napjainkban a schengeni járatok utasait kezeli. A folyamatosan növekvő forgalom miatt további fejlesztésekre volt szükség, így 1998-ban átadták a 2B terminált.

Fotó: Budapest Airport / Baranyi Róbert

A 2-es terminál két részét összekötő, egyesítő Sky Court csarnokot 2011-ben adták át, itt működik az utasbiztonsági ellenőrzés, számos kereskedelmi egység, alattuk pedig csomagosztályzó. A 2B terminálhoz kapcsolódó utasmólót 2018 szeptemberben, az A épülethez kapcsolódó, a diszkont járatok kiszolgálására szolgáló móló első ütemét 2020 januárjában, második ütemét augusztusban vehették birtokba az utasok. A repülőtér 2019 végére új árukicserélő központtal, a Cargo Cityvel bővült, amely a 2-es termináltól dél-keletre, a 2-es futópálya mellett épült fel.

A repülőtér gurulóút-hálózata 18 kilométer hosszú, forgalmi előterei – amelyek az 1. terminál, a 2. terminál és a Cargo City előtt találhatók – összesen több mint félmillió négyzetmétert tesznek ki.

A budapesti repülőtér 2012. február 3-án szenvedte el története addigi legnagyobb válságát a Malév nemzeti légitársaság leállásával és csődjével. Abban az évben az utasforgalom több százezer fővel visszaesett, az átszálló forgalom gyakorlatilag teljesen megszűnt, a repülőgépek fel- és leszállásainak száma pedig a 2002-es szintre esett vissza. A racionalizálás miatt nem sokkal a Malév leállása után, 2012 májusának végén az egyes terminált bezárta az üzemeltető.

A nemzeti légitársaság helyét viszonylag gyorsan átvették az Európában is ambiciózus terjeszkedést folytató diszkont légitársaságok, a Malév működésének utolsó teljes évében, 2011-ben elért 8,92 milliós utasszámot 2014-ben már meghaladta a repülőtér forgalma. Az utasok száma 2015-ben átlépte a 10 milliót, abban az évben, júliusban regisztráltak először egy hónapon belül egymillió feletti utast a reptéren. Aztán végül 2019-ben megközelítette a 16,2 milliót az indulók és érkezők száma.

Fotó: Budapest Airport

A töretlen növekedés egészen 2020 februárjának végéig tartott, a repülőtér történetében ekkor fordult elő elsőként, hogy ebben az egyébként mindig gyenge hónapban meghaladta az utasszám az egymilliót. A koronavírus-járvány előtti időszakban a repülőtér dolgozói már napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet.

A koronavírus-járvány miatt azonban 2020 márciusában 57,9 százalékkal csökkent az utasforgalom az előző év harmadik hónapjához képest, a gépmozgások száma 33,6 százalékos mérséklődést mutatott, áprilisra pedig szinte teljesen eltűntek az utasok a repülőtérről. A légikikötő forgalma 2024-re épült vissza és haladta meg a járvány előtti rekordot, amikor több mint 17,5 millió utas fordult meg a terminálokon. Az idei első negyedév számai alapján az utasszám növekedése töretlen: míg januárban közel 1,3 millió, az általában kevésbé forgalmas februárban pedig 1,2 millió, márciusban már 1 468 754 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Üres terminál 2020. áprilisában. Fotó: Budapest Airport

Eközben hatalmas növekedés történt az áruforgalomban is, 299 642 tonna légiáru haladt át 2024-ben a repülőtéren, amellyel megelőzte Bécset a cargo forgalom. A növekedés 2025-ben is folytatódik: márciusban 36 781 tonna árut kezeltek Ferihegyen, ami új havi rekord és 55 százalékot meghaladó növekedésnek számít.

A tavalyi év talán legfontosabb eseménye volt, hogy a Magyar Állam 2024 júliusában, hosszas tárgyalásokat követően vásárolta vissza a légikikötő üzemeltetési jogát, illetve az üzemeltető Budapest Airport Zrt-t a többségében kanadai pénzügyi befektetőktől. Az állam pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen a vállalatban, az üzemeltetést a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, francia VINCI Airports vállalatra bízta.

A Budapest Airport közleményében azt írta, hogy 1950. május 7-én tartott nyitóünnepség óta a repülőtér 27 396 napot üzemelt, ezalatt 302 millió utas, 3,1 millió tonna áru haladt át rajta. A légikikötő dolgozói mára napi közel 60 000 utast kezelnek, ami meghaladja a megnyitás évében regisztrált egész éves forgalmat, napjainkban átlagosan napi 300 járat fordul meg a repülőtéren. A Budapest Airport története során kétszer is elnyerte az Európa legjobb repülőterének járó díjat.

A képre kattintva megnézhet egy videót

A repülőtér jövőjét illetően a legfontosabb az új, 3. terminál felépítése, amelynek alapkövét a nemzetgazdasági miniszter kijelentése szerint még az idei évben tehetik le. A projekt előkészítő munkálatai már zajlanak, a korábbi nyilatkozatok szerint az új terminál 2032-re készülhet el. Az addigi időszakban az üzemeltető bővíti a 2. terminál kapacitását, aminek szükségességét az idei és a következő évekre várható utasszám-növekedés is alátámasztja.

A Budapest Airport a 75. évfordulót egész éven át tartó, a névadó zongoraművész-zeneszerzőre fókuszáló rendezvénysorozattal és aktivitásokkal ünnepli, az évfordulóra pedig egy videó is készült, amelynek képkockáin mesterséges intelligencia segítségével számos régi fényképfelvétel elevenedik meg.

Forrás: AIRportal.hu