Hornung Ágnes elmondta: a magyar gazdaság fejlődik, ugyanakkor az európai negatív tendenciákkal, így például a klímaváltozással is számolni kell, amely új kihívások elé állítja a biztosítókat.

Az államtitkár különösen pozitívan értékelte azt, hogy a nemzetközi szervezetek és a magyar kormány egyetért abban, hogy a magyar gazdaság növekedése fenntartható, mintegy 3 százalék körül bővül majd a bruttó hazai termék (GDP) a következő években.

Hornung Ágnes elmondta: 2010-ben a kormány gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre Magyarország pénzügyi helyzetének stabilizálása és felzárkózó növekedési pályára állítása érdekében. A válság utáni kihívásokkal teli környezetben a kormány beindította a gazdasági növekedést, megkezdte a költségvetés rendbetételét, az államadósság csökkenő pályára állítását, valamint az addig elmaradt reformok végrehajtását. Ennek eredményeként a magyar gazdaság 2013-ban elindult egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába, és azóta a GDP folyamatosan az EU élvonalába lévő növekedési ütemmel bővül, a gazdasági növekedés szerkezete stabillá, kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált - mondta.

Kiemelte: a kormány a munkaerőpiac további élénkítése érdekében a következő években tovább kívánja csökkenteni a béreket terhelő járulékokat. A szakemberhiány csökkentése érdekében a minimálbér emelésével arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy béremeléssel reagáljanak a munkaerőhiányra, ezzel egyúttal a termelékenység további növelésére is sarkallja a vállalkozásokat. A béreket terhelő járulékok csökkentését az elmúlt években tapasztalt javuló munkaerő-piaci helyzet és a gazdaság fehéredése következtében növekvő adóbevételek teszik lehetővé - mutatott rá az államtitkár.

Elmondta: a kormány arra törekszik, hogy folytatódjon a gazdaság kifehérítése. Ezen a téren is jelentős eredményeket tudott felmutatni az online pénztárgépeknek, illetve az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az ekáer elindításának köszönhetően.

Rámutatott: a 2008-as válság nagymértékben érintette a pénzügyi szektort, ezen belül a biztosítási területre is negatív hatással volt, a biztosítók magas tőkeellátottsága és hosszú távú befektetései viszont nagyban hozzájárultak a helyzet stabilizálásához. Kiemelte, 2015 végén a biztosítási szektor díjbevétele 835 milliárd forint volt. A díjbevétel 2016 első felében több mint 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Folyamatosan emelkedik a biztosítási szektor jövedelmezősége, 2016 első félévében közel 32 milliárd forint nyereséget értek el a biztosítók, amire 2009 óta nem volt példa.

Elmondta, a biztosítási szektor mintegy 2 ezer milliárd forint összegű befektetéseivel jelentősen hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához, és kedvező hatással van a pénzügyi rendszerre.

Kiemelte: a 2016. január 1-jén hatályba lépett új biztosítási törvény alapján a biztosítóknak olyan új tartalékképzési és tőkemegfelelési szabályoknak kell eleget tenniük, amelyek a működésben rejlő kockázatokhoz igazodnak. Rámutatott, az új rendszerben is kétszeresen túlteljesítik a tőkeelvárásokat a biztosítók, és ez - egy kivétellel - a biztosító szektor stressztesztje szerint sem csökken az elvárt szint alá. Az új törvény megnövelte a fogyasztók    biztonságát, a jogszabály szigorította a tájékoztatási követelményeket, erősítette a fogyasztóvédelmet, megkönnyítve ezzel az ügyfelek számára a szükséges információhoz való hozzáférést.

A törvény a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tovább erősíti, ennek megfelelően részletesen szabályozza a biztosítási szerződések minimális tartalmi elemeit - emelte ki Hornung Ágnes, hozzátéve, emellett beemelték a jogszabályba a gyakorlatban már kipróbált, úgynevezett teljesköltség-mutatót, amely az átláthatóságot is erősíti.

A nemzetgazdasági tárca a közös célok megvalósítása érdekében továbbra is törekszik a jó szakmai együttműködésre a piaci szereplőkkel, amiben kiemelt szerep jut a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervének, a Mabisznak - mondta Hornung Ágnes.

MTI