Az 1950-es években a Ford múzeum munkatársai életrajzi interjúkat készítettek azokkal a személyekkel, akik fontos szerepet játszottak a vállalat életében. Galamb József és Farkas Jenő, a Ford két magyar származású tervezőjének interjúiból már korábban idéztünk ITT (http://www.autoszektor.hu/hu/content/magyarok-vilag-jarmugyartasaban-galamb-jozsef) 

A két mérnök azonban nem csupán a munkájáról mesélt: „Henry Ford szerette a birkózóversenyeket. Emlékszem egyszer az Indianapolis versenyen voltunk és megszálltunk egy hotelben. Vacsora után sztoriztunk az asztalnál, amikor egyszercsak valaki felkiáltott: „Mi lenne, ha rendeznénk egy birkózást?” Ford örömmel beleegyezett és azt mondta: „Joe te remekül birkóztál, ugye?” Azt válaszoltam, hogy már évek óta nem gyakoroltam. A pizsamáinkban voltunk, s persze Sorensent kaptam ellenfélnek. A végére egyikünkön se maradt egy szál ruha se. Mindenki nagyon élvezte. Ford szerette az ilyen mulatságokat” - emlékezett vissza Galamb József arra, hogyan mutatta meg a magyaros virtust.

„Egyik délután egy norvég herceg látogatta meg Fordot. Ez röviddel a Model A tervezése után történt. A fogadószobában ott volt a zenekar. Megkérdezte, hogy milyen táncot szeretne táncolni? Egy skót táncot választott. Nem követte a ritmust, hanem dupla olyan gyorsan táncolt. Ez tetszett nekem. Majd Ford odahívott és azt mondta: „Mutasd meg a te táncod... Gyorsan bemelegedtem. Több fázisa van a táncnak. Lassan indul, de a végére begyorsul. Szólóban vagy partnerrel is be leehet mutatni. Amikor a végére értem, úgy tűnt mindenkinek tetszett. Azt mondták, hogy sohasem láttak ilyesmit” - mesélte büszkén Farkas Jenő, aki zenészeket is szervezett munkaadójának:

„1924-1925 táján Ford úgy döntött, hogy a Hungarian Village nevű detroiti étteremből szerződtet magának egy cimbalmost. Elmentem az étterembe, leültem és beszélgettem a fiatalemberrel. Az első világháborúban hadifogságba esett Oroszországban. Utána is ott tartották egy ideig, mert nagyon megbecsülték a zenészeket. Ott a hegedűn játszott. Meghallgattam, hogyan játszik cimbalmon. Kiváló volt. ...  Viszont tudtam, hogy a cimbalom egy idő után monotonná tud válni, így szereztem mellé egy hegedűst is”

A magyar lélek árnyoldalaival is megismerkedhettek az amerikaiak: Galamb József hagyatékában maradt fenn az a levél, amelyből kiderül, hogy 1909. táján Farkas Jenő és egy másik magyar Ford-alkalmazott, Haltenberger Gyula annyira összevesztek, hogy végül párbajra került sor!

Négyesi Pál