Bár az elektromos autók részaránya Európa-szerte növekszik, a piacokat még mindig a benzin és dízel meghajtású járművek dominanciája jellemzi. Az ACEA legfrissebb adatai^[1] szerint az idei év első felében az EU-ban az új autók 15,6%-a teljesen elektromos volt, miközben a benzines modellek részesedése 28,4%, a dízeleké 9,4%. Ugyanez a részarány a hibridek tekintetében 34,8%, a plug-in hibrideké pedig 8,4%. Magyarországon az idei magánvásárlók döntések eltérnek az EU-s átlagtól: itthon a hibridek voltak a legkapósabbak (51,3%), míg az eladások másik felét a benzines (24,2%), dízel (12%), tisztán elektromos (7,9%), valamint plug-in hibridek (4,3%) tették ki.

A MOL – amely régiós szinten a hagyományos üzemanyagok piacának meghatározó szereplője – az elmúlt években tudatosan kezdte bővíteni szolgáltatásait az alternatív hajtású járművek felé. A vállalat célja, hogy lépésről lépésre alkalmazkodjon a változó igényekhez, és a fosszilis alapú üzemanyagok mellett a villamos energia és más zöld megoldások terén is hosszú távon megbízható partner legyen.

„A MOL Plugee jelenleg hat országban, több mint 200 helyszínen, több mint 500 nyilvános töltőpontot üzemeltet, ezek csaknem fele Magyarországon található. A régiós lefedettségnek köszönhetően ma már elektromos autóval is elérhető az Adria – de fontos látni, hogy az e-mobilitás nem csupán technológiai, hanem üzleti kihívás is” – mondta Czikora Tamás, a MOL-csoport mobilitási vezetője.

A kutatás eredményei alapján az alternatív hajtású autókkal szembeni érdeklődés elsősorban a fiatalabb és magasabb jövedelmű háztartásokban jelenik meg. Jelenleg a háztartások 74%-a benzines, 36%-a pedig dízel autót használ, míg a hibridek aránya 5%, a tisztán elektromos járművek csak 2%-os részesedést képviselnek. A válaszadók alapján tehát az a kép rajzolódik ki, hogy a háztartások 17%-a több autóval rendelkezik. A lakosság kétharmada ugyanakkor úgy véli, hogy tíz éven belül ezek az arányok megváltoznak, és egyre nagyobb szerepet kapnak a hibridek (27%), az elektromos autók (28%), és kisebb mértékben a hidrogénmeghajtás (6%) is.

A tényleges vásárlási szándék azonban jelenleg még alacsony: az e-autók esetében a megkérdezettek 13%-a tervezi vásárlást öt éven belül, míg tízből heten (73%) ezt egyelőre nem tartják reális opciónak. A hibridek és plug-in hibridek iránti érdeklődés is visszafogott (13% és 9%), miközben az elutasítottságuk továbbra is jelentős (73% és 66%). Az okok között továbbra is a magas ár és a korlátozott hatótáv szerepel előkelő helyen, sokan pedig a töltőhálózat fejletlenségét említik, különösen vidéken.

Ezekre a kihívásokra reagálva a MOL az elmúlt időszakban jelentősen bővítette nagy teljesítményű töltőinek számát – főként az autópályák mentén –, továbbá csökkentette egyes töltéseinek díját. Ezzel egyértelmű cél, hogy a jövőben ne csak elérhetőbbé, de kiszámíthatóbbá is váljon az elektromos autózás mind a városokban, mind a hosszabb utak során.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) ügyvezetője szerint: „A kutatás eredményei megerősítik, hogy a társadalmi támogatottság és a lakossági attitűdök is kulcsszerepet játszanak a fenntartható mobilitás jövőjének alakításában.” továbbá kiemelte: „A MOL által készített kutatás értékes visszajelzést ad az iparág számára. A lakosság nyitottsága az alternatív hajtású járművekre és a megújuló energiaforrásokra azt mutatja, hogy jó úton járunk – de még sok a tennivaló. A HUBA célja, hogy a tagvállalatokkal együttműködve olyan ökoszisztémát építsünk, amely technológiailag fejlett, gazdaságilag versenyképes és társadalmilag elfogadott.”

^[1] Forrás: ACEA, 2025. július – link