A WLTP számos pontban eltér elődjétől, a kilencvenes évek elején bevezetett NEDC (New European Driving Cycle) mérési eljárástól. Egyrészt maga a procedúra is tíz perccel tovább tart és a korábbinak több mint a dupláját, 23,25 kilométeres táv megtételét modellezi. A mérés során elért legnagyobb sebesség pedig 131 km/h 120 helyett.

Mivel az engedélyezés az új rendszerben már nem a jármű gyártójánál történik, hanem a feladat elvégzésére jogosult intézeteknél, az új járművek forgalomban helyezésénél késedelmek alakultak ki Európában, ugyanis a mérőállomások már hosszú időre előre le vannak foglalva.

Ráadásul a kereskedők az egyes újabb modellvariációk pontos áráról sem tudják előre tájékoztatni a vásárlókat, ugyanis minden egyes modell különböző felszerelésű, újabb és újabb variánsait ismételten méréseknek kell alávetni.

A jármű fogyasztása alapján kalkulált adót az első forgalomba helyezéskor kell fizetni, annak pontos összegét pedig a fogyasztással szorosan korreláló szén-dioxid-kibocsátás alapján kalkulálják.