Az 1920-as és 1930-as években az amerikai autóipar színe-java megjelent a hazai autópiacon.

Marmon

A Marmon hazai szereplése a bizonyíték arra, hogy egykor nem a vételár számított. Az 1920-as években a cég felsőkategóriás hat- és nyolchengeres túrakocsikat gyártott, majd 1931-ben V16-os motorral szerelt luxusautót dobtak piacra.

Magyarországon a Bárdi József Rt által alapított Metropole Garage 1925-ben a Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításra elhozott egy hatüléses, sötétkék Marmont, de az autó nem keltett különösebb visszhangot.

1928-tól a képviselő a Dodge-nél és Graham-Paige-nél említett szélhámos, Toldy Szabó László volt. Dacára a pénzügyi háttérnek, mégis jól boldogult: az 1930-ban kiadott hazai gépjárműtulajdonos-listában 44 darab Marmon szerepel.

1934-ben gróf Tascher Benjámin Nagy Géza-karosszériás, V16-os Marmonja a legszebb magyar karosszéria díját nyerte el a Concours d Elegance szépségversenyen.

Moon

A St. Louisben székelő vállalat jó minőségű autókat gyártott, de sohasem tértek át a futószalagos termelésre. Az első világháború után már csak vergődtek, s a gazdasági válság első jelére összeomlottak.

Magyarországon először a teológusként végzett Gorzó Nándor képviselte a márkát 1928-ban. Az ő pályafutásáról a Rovernél ejtettünk szót.

1929-ben már az Általános Motor és Autókereskedelmi Rt (Amar) reklámjaiban tűnt fel a márka. Ezt a céget Kelemen Lajos a Magyar Ruggyantaárugyár igazgatója 1924-ben mellékállásként alapította. Az Amar már leszállóágban volt, a Moon a csődöt próbálta elkerülni – ebből természetesen semmi jó nem sült ki.

Jellemző, hogy az 1930-as gépjármű-tulajdonos listában is csupán négy Moon szerepel, ebből kettő Gorzó Nándor nevén.

Nash

Utoljára a Chryslernél esett szó Haltenberger Vilmosról és az általa alapított Amerikai Automobilkereskedelmi Rt-ről. Már a csőd réme lebegetett a cég feje fölött, amikor 1926. tavaszán bejelentették, hogy megszerezték az amerikai Nash képviseletét.A Nash-t 1916-ban alapította Charles W Nash, a General Motors korábbi elnöke. A két világháború között az „Többet adunk a vásárlóknak, mint amiért fizetett” szlogen alatt többek hat- és nyolchengeres motorral szerelt felsőkategóriás autókat kínáltak.

Kerékcsere Nash autón Székesfehérvárott 1930-ban

1926-ban egy Nash Light Six 115 millió, míg a 3-literes Nash Special 140 millió koronába került. Haltenbergtől a képviselet gyorsan átszállt Urbán Alfrédra. Urbán édesapja, Urbán Zsigmond a hazai Fiat képviselet vezetőjeként kiváló kapcsolatokkal rendelkezett. 1927. folyamán kilépett a Fiattól, s a családi vállalkozást erősítette. Urbán Alfréd üzlettársa, dr Barna Frigyes amerikai felesége, Gerthrude Craik révén ismerte az ottani piacot.

Nash egy budapesti garázs udvarán az 1930-as évek végén (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Archívum)

1927-1929. között az üzlet virágzott: 1927-ben 50, 1928-ban 137, 1929. első félévében 65 Nash talált gazdára. Budapest mellett Miskolcon, Pécsett, Debrecenben, Székesfehérvárott, Szolnokon és Békéscsabán is meg lehetett vásárolni a Nash típusait.

1930-ban a gazdasági válság miatt az Urbán-Barna páros egy időre elbúcsúzott az amerikai autóktól, sátnyergeltek a Magyar Waggon és Gépgyár Rába teherautóinak értékesítésére.

1936-ban Automobil Behozatali Rt néven új vállalkozást alapítottak a Báthori utca 6 alatt. 1939-ben Barna Frigyes feleségével Amerikába távozott. Ezzel a mozzanattal lezárult a cég története.

Egy, a harmincas évek végén gyártott Nash, mint esküvői autó 1948-ban (Forrás: Fortepan/Hámori Gyula)

Packard

A három P, a Packard, Peerless, Pierce-Arrow trió a második világháború előtti időszakban az amerikai luxusautókategória meghatározó képviselői voltak. A Packard, amely 1899-ben lépett a piacra 1915-ben már 12-hengeres modellel jelentkezett. Magyarországon az első világháború után a Marmonnál is említett Metropole Garage képviselte a márkát. Nem csupán személy-, hanem teherautókat is árusítottak.

Budapest Székesfőváros Köztisztasági Hivatala 1922-1924. között összesen 17 darab Packard teherautót vásárolt locsolóautónak, amelyek egészen a második világháborúig szolgáltak. Egy 1937-es jelentés szerint: „a Köztisztasági Hivatal részére 15 évvel ezelőtt — használt állapotban -— beszerzett 17 darab amerikai gyártmányú Packard-gépkocsi a műszaki vélemény szerint a szakadatlan munka után még ma is felveszi a versenyt a jóval később beszerzett újabb gyártmányú gépkocsikkal”.

1925-ben a Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon egy Packard is megjelent: „Az amerikai divatnak megfelelően, ragyogó kék színben tűnik fel egy Packard kombiné, szintén a nagy kocsik fajtájából, szinte túlzott kényelemmel felszerelve”.

Báró Herzog András nagykereskedő zöld színű zárt Packard limuzinjával az 1928-as Concours d'Elegance-n. Báró Herzog később  versenyeken is indult az autóval, amelynek felépítményét valószínűleg a Metallo karosszériagyárban készítették (Forrás: National Archives)

A Metropole Garage-tól 1928-ban a Nash-kereskedőként ismert Urbán-Barna cég vette át a képviseletet. Az 1930-ban publikált gépjármű-tulajdonos listában összesen 133 Packard szerepel.

Packard a Belvárosi Garázs előtt, kb 1937-ben

Az Urbán-Barna páros új vállalata, az Automobil Behozatali Rt 1936-tól ismét felvette repertoárjába a Packard-t. Az 1938-as autókiállításon két Packardot is bemutattak: „4600 kcm-es, nyolchengeres, hatüléses Packard- személyautót, valamint ugyanezen mótorméretű ötüléses Packard-személyautót csukott kivitelben”.

Carl Lutz svájci diplomata Packard autója Budapesten 1942-ben (Forrás: Fortepan/ETH/Agnes Hirschi)

Peerless

Az amerikai Peerless a XX. század első három évtizedében magas minőségű luxusautókat gyártott. Az 1920-as években főleg V8-as motorokat használtak. Magyarországon 1928-ban Peerless-mánia tört ki, amely a korabeli árviszonyokat tekintve elég furcsának tűnik. A magyarázatot Az Est napilap 1928. március 29-i száma rejti: „Minden második munkás magyar a Peerless amerikai autógyár clevelandi telepén, mondotta a gyár export igazgatója, Mr. Walter Zímmermann, aki néhány nap előtt Budapesten járt”. Cleveland már a XIX. század végén népszerű célpontnak számított az „Amerikába tántorgó” magyarok számára. Nem véletlen, hogy a városban már Magyar Múzeum is létezik.

A helyi magyaroknak köszönhető, hogy az exporttevékenységéről kevéssé ismert Peerless megjelent Magyarországon. Az addig francia kisautókkal és az olasz Italával foglalkozó gróf Vay Arthur és Szászy-Kovách Ernő páros 1928-ban éles fordulatot véve hirtelen a hatalmas Peerless luxusautókra kezdett koncentrálni. 1928-ban 69 autót értékesítettek, de sok hasonló kis céghez hasonlóan ők sem bírták anyagilag, így 1929. októberében csődöt jelentettek.

Pierce-Arrow

A második világháború előtti időszak egyik legismertebb és legnagyszerűbb amerikai luxusautója volt a Pierce Arrow. Magyarországon az 1930-as évek közepén a Zsille Testvérektől lehetett megrendelni ezt a méregdrága járművet. Kizárólag főnemesek cselekedtek így: Tolnai Herceg Festetics György diplomata, a magyar felsőház képviselője, Lónyay Elemér szintén felsőházi tag felsége, Stefánia belga királyi hercegnő, továbbá gróf Széchenyi Pál földbirtokos voksolt a Pierce Arrow-ra.

A második világháború után az amerikai hadsereg levetett járművei között legalább két Pierce Arrow is akadt. Egyiket 1945. nyarán Mindszenty József bíboros használta hivatalos járműként.

Reo

Ransom Eli Olds második autógyártó vállalkozása, az 1905-ben alapított Reo kisautói a Ford Model T megjelenése előtt nagy népszerűségnek örvendtek. Később teherautókat is készítettek. A második világháború előtti időszak legismertebb Reo típusa az 1927-b en bemutatott Flying Cloud volt, az egyik legelső autó hidraulikus rásegítségű fékrendszerrel. Ez az autó 1928-ban Magyarországon is feltűnt Bálint Ernő mérnök jóvoltából, de csupán néhány talált gazdára. A hazai Reo személy- és teherautóállományból kiemelkedik egy „különleges autó”, amelyet Szeged városa használt, de fénykép híján nem lehet tudni pontosan milyen járműről van szó.

Studebaker

Magyarországon az amerikai Studebakerről legtöbben a második világháborúban és utána hallottak, mivel a Vörös Hadsereg egyik legfőbb szállítóeszköze a Studebaker US6 teherautó volt. E típus inspirálta a háború után gyártott Zisz 151-t.

Honthy Hanna Studekaber autójával az Auto Traktor címlapján 1933-ban (Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár)

Pedig a Studebaker története a XIX századig nyúlik vissza. A Studebaker fivérek 1852-től gyártottak szekereket és homokfutókat. 1902-től villanyautókat, 1904-től benzinmotoros gépkocsikat is készítettek. A Studebaker mérnökei készítették el az első egy darabból öntött motorblokkot. Az 1920-as években megbízható négy- és hathengeres modelleket készítettek. Ezek először 1924-ben jelentek meg hivatalosan Magyarországon. Először a Lehel u 25 alatti hatalmas Monopole Garage, majd 1926-ban a Kertész utcai Cyklop Garage képviselte a márkát. Őket 1927-ben a Morris-nál említett, s inkább mezőgazdasági gépekkel foglalkozó Fehér Miklós Gépgyár, végül 1928-ban az Angol-Magyar Bank tulajdonában álló Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt követte. Ennyi képviselet-változásból is leszűrhető, hogy a Studebaker nem számított nagyon népszerű márkának.

Diplomata rendszámos Studebaker Dictator a pesti utcán 1934-ben (Forrás: Fortepan/Kiss Gábor Zoltán)

Stutz

A Lancia-képviseletként ismert Automobilbehozatali Rt 1926-tól az amerikai Stutz luxusautókat is reklámozta. 1927. őszén amikor Szemere István, Szemere Miklós politikus fia Stutz-t vásárolt, kiderült, hogy az csupán a harmadik eladott példány.

Velie

Willard Velie, a mezőgazdasági eszközök révén ismert John Deere unokája 1908-ban alapított meg saját autógyárát az Illionis államban található Moline városában. A Velie jó minőségű, megbízható túrakocsikat gyártott viszonylag olcsó áron. A munkások évente csupán néhány ezer darabot szereltek össze, de ennyi is elég volt a cég életben maradásához. Willard Velie 1928. őszén bekövetkezett váratlan halála után néhány hónappal fia is elhunyt, s ezzel véget ért az autógyár története is.

Magyarországon 1927-1928. folyamán a leginkább francia autók képviselőjeként ismert Schmalz József autószalonjában lehetett megvásárolni ezt a szépvonalú túrakocsit.

Willys / Overland / Whippet / Falcon

John Willys vállalkozása, amely az első világháború előtt a második legnagyobb amerikai autógyár volt, az 1920-as években a korszakra jellemző négy- és hathengeres túrakocsikat gyártott. Ezen kívül tolattyús Knight-motort is felhasználták egyes típusaikban.

Magyarországra az 1920-as évek közepén a cégcsoport összes márkája eljuttott. A sort az Overland nyitotta 1925-ben. A képviselő Steinitz Ernő lett, aki inkábbb az Alfa Romeoval folytatott ténykedésével lett ismert. Annyit mindenesetre elért, hogy amikor Szegeden a Fabriczky és Társa cég autószalont nyitott, ott az Overlandet is kiállították.

Vizsgázásra váró Whippet autók 1928-ban (Forrás: National Archives)

1927-től az akkori idők egyik ismert autókereskedője, az Automobilbehozatali Rt vette át a képviseletet. Ők az Overland teherautók mellett a Willys, majd az olcsóbb Whippet típusait is árusították. A cég a Whippettel ért el egyedül értékelhető eredményt: 1928-ban 78 darabot adtak el. 1930-ban már az elkerülhetetlen csődről szóltak a híradások.