A vasfüggöny leereszkedésének egyik kellemetlen következtményeként a Magyar Népköztársaság nem tudott túl egyszerűen konvertibilis valutához (márka, dollár, frank stb.) jutni. Először megtiltották az otthoni valutatartást, majd jött a még ötletesebb megoldás: az állampolgárok Nyugaton élő rokonai által küldött valutát célozták meg. A hivatalosan küldött valutát bevonták, s helyette a Magyar Nemzeti Bank IKKA-utalványt adott. Az IKKA-utalvány egyenértéke egy az egyben a dollár volt. Az illegális valutaküldés és -tartás nagyon kockázatos lett, mert nem csak elkobzással, de súlyos büntetéssel is járt. A Nyugaton élő rokonok a valutát segélynek, sírgondozásra, vagy egyszerűen az életszínvonal emelésére szánták az itteni rokonság, ismeretség számára

Diplomáciai rendszámot viselő Opel Rekord 1957-ben Margitszigeten. Forrás: Fortepan / Umann Kornél / 28025

Az Autó-Motor 1959-ben egy olvasói kérdésre leírta az ügyintézés pontos módját: Az IKKA (IBUSZ Külföldi Kereskedelmi Akció) útján sokféle gépjárművet kaphat ajándékba külföldi Ismerőseitől. Elsősorban is mindenféle gyártmányú magyar motorkerékpárokat : a Pannónia 570, Danuvia 390, Berva 174, Panni 217 dollár. De autót Is küldethet magának — mégpedig pillanatnyilag Skoda 445 (Spartak) típust 2170 dollárért. Ezeket a dollár, vagy ennek megfelelő angol font (esetleg egyéb nyugati valuta) összegeket a világ mindéin táján beszervezett, összesen 23 IKKA megrendelő helyen lehet befizetni. De a legtöbb országból — ha esetleg ott nincs megrendelőhely — bank útján Is lehet befizetéseket eszközölni..... Az ajándékozás nincs korlátozva, bármilyen összeg korlátlanul küldhető. Bárki kaphat tehát akár több gépjárművet is egyszerre. Amíg a rendes úton kapott ajándék gépjárművek után általában a belföldi érték 60%-át kell vámként fizetni, az IKKA-ajándékok vámmentesek”.

Ez praktikusan annyit jelentett, hogy ha valakinek volt külföldi rokona, aki tudott megfelelő mennyiségű dollárt küldeni, akkor soron kívül lehetett Trabanthoz, Wartburghoz stb jutni.

Chevrolet Impala állami szolgálatban, 1963-ban. Forrás: Fortepan / dr Tóth Károly / 24880

Az IKKA által kitaposott ösvényen később már külkereskedelmi vállalatok is megjelentek. Az 1960-as évek végén debütált a Konsumex Ajándékautó-Szolgálata. „a Mogürttel történt előzetes megállapodás alapján a Konsumex útján is lebonyolítható a jövőben az autóajándékozás. A nyugati országokban élő rokonok az ottani bankokban a Konsumex részére befizethetik a kiválasztott autó árát, és a kocsit ennek alapján itthon átadják. A hozzátartozók, rokonok természetesen konvertibilis valutában fizethetik be a járművek árát, de az eddignél előnyösebb a bonyolításnak ez a módja, többek között azért is, mert 60% helyett csak 50% a vám. Megemlítendő még az a további előny, hogy a vámösszeget is valutában, külföldön be lehet fizetni. Ugyancsak jó néhány probléma megoldását jelenti, hogy ezentúl az alkatrészbeszerzés gondját is vállalja a Konsumex, amennyiben a külföldi ajándékozó az annak megfelelő összeget is befizeti”.

Alfa Romeo 1750 Berlina a SOTE egyik orvosprofesszorával. Forrás: Fortepan / 19777

A nyolcvanas évekre az IKKA-féle módszer háttérbe szorult, a Konsumex-féle megoldás viszon virágzott: „a típusválaszték a Merkurnál is kapható modellek mellett a nyugati — és nálunk is gond nélkül üzemeltethető — márkák élenjáró változatait foglalja magában. A Konsumex Ajándékautó Szolgálata ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy — természetesen külön elszámolás alapján — a megrendelt, illetve ajándékozott kocsihoz extra beépítéseket (rádió, fejtámla, hátsóablaktörlő stb.) is teljesítsen... A szocialista országok által importált autók vámmentesek. A tőkés importból származó autók után viszont a belföldi forgalmi érték 20%-ának megfelelő vámot kell fizetni. A vám forintban és devizában egyaránt fizethető” írta az Autó-Motor 1986-ban. Ekkor a Konsumex listáján már az Opel, a Ford, a Volkswagen, sőt a Daihatsu és a Toyota típusválasztéka is szerepelt.

BMW vevőszolgálati állomás a Bécsi úton 1977-ben. Forrás: ADT

A vasfüggöny túloldaláról érkező márkák küzül a BMW lett az első „nyugati” autómárka, amely hivatalos képviseletet nyitott Magyarországon. Az 1957-ben, Gerő László egykori titkosszolgálati tiszt által alapított Interag Rt 1960-ban megkapta a Shell képviseleti jogát. Később a Hilti fúrógépek importjával is foglalkoztak. Ezt követte 1971 végén Budapesten, a Bécsi út 277 szám alatt megnyitott BMW „központi vevőszolgálati állomás”, amelyről az Autó-Motor azt írta: „A praktikus épületek mindazt magukba foglalják, ami a hazai BMW-kocsipark szakszerű gondozásához szükséges. És ezekben az egyszerű műhelycsarnokokban éppen olyan elektronikus vizsgálóberendezést alkalmaznak, mint akár a legnagyobb müncheni, londoni vagy tokiói gyári szervizekben. A jelenlegi, mintegy kétmillió forint értékű, jól válogatott alkatrészállomány, a kis létszámú, de speciális képzésű szerelőgárda bizonyára jól tud gazdálkodni a több, mint 600 négyzetméteres alapterületű szervizállomáson”.

Később, a rendszerváltás előtti években az Interag révén más nyugati márkák, így a Mitsubishi, a Honda, a Daihatsu is képviselethez jutottak. Erről a Győző Gábor életét bemutató riportsorozatban olvashatnak.

Az Autó-Motor híradása 1990-ben arról, hogy forintért már Hondát is lehet vásárolni. Forrás: ADT

Forrás:

http://sebessegoltara.blog.hu/2009/01/26/cezeta

https://welovebudapest.com/2015/12/18/ahol-utlevellel-lehetett-matchboxot-venni-dollarboltok-budapesten/