Mai rövid mesénkben megosztanám a fenti kérdésfeltevéssel kapcsolatos gondolataimat. Történt a jó múltkorijában, hogy egy három éves Focus kombit vizsgáltunk. A vizsgálaton jelen volt a megbízó is, mert első kézből akart tudni mindent a kiszemelt kocsiról.

Mindenekelőtt

Mielőtt belekezdenénk a vizsgálatba, el szoktam beszélgetni a kereskedővel. Külön cikket érdemelnének az autókereskedők típusai, de most csak a két friss élményből merítek. Az első legyen az „őszinte leszek magához” típus. Az imént idézőjelbe tett félmondat annyira gyakran hagyja el a száját öntudatlanul, hogy automatikusan felmerül a kérdés a hallgatóságban, vajon mi indokolja, hogy ennyiszer hívja fel önnön őszinteségére a figyelmet?

A motorház fedelet és a jobb első sárvédőt javították korábban - mondjuk nem látszik

A másik az „idefigyejjé” típus, aki nem hagy magadra a kocsival, hogy nyugodtan dolgozhass, hanem áll a fejed felett, nézi, mit látsz a diagnosztikai lekérdezésben és egyfolytában megerősít abban, hogy „idefigyejjé, ez német kocsi, ez – láthatod – nem az a szar, amiket itthon árulnak, idefigyejjé, ez makulátlan, na, látsz valamit, ugye nem, megmondtam, idefigyejjé…”

Tehát a vizsgálatot szokásos módon a verbális résszel kezdtem, aminek során megmondták nekem őszintén, hogy a motorház fedél a kavicsfelverődések miatt át lett fújva, de hát ez nem is töréskár, hanem csak esztétikai beavatkozás. Más kérdés, hogy amikor nincsen lefújva, de kavicsos, akkor azonnal az a hivatkozási alap, hogy ha lefújatom, azt hiszik törött volt – mindenki másképp csinálja.

Egy kavicsfelverődésekkel teli motorház fedél

Aztán lemértük

A jegyzőkönyvüket visszaolvasva a motorház fedél négy sarkán a következő értékeket mértük: 336, 442, 306, 244 mikrométer. (Megjegyzem, ennél a kocsinál az átlagos gyári értékek 140 mikrométer körül mozognak.) Ha valóban csak a kavicsok – és nem valami ordenáré horpadás – miatt fényezik újra az elemet, akkor általában a gyári értékek dupláját, néha kicsit többet produkálnak. A 442 mikron inkább valami korábbi deformációt sejtet számomra.

A korábbi sérülések a kereskedőnél ennyiben ki is merültek. Viszont mi körbemértük a kocsit és a jobb első sárvédő is fújva volt, igaz, itt tényleg csak színátfújásra lehetett következtetni a 200-220 közötti értékek alapján.

Még egy árulkodó jel

A motorház fedél zárszerkezetét is tartalmazó zárhíd, ennél a kocsinál műanyagból készült, amelyet a karosszéria színével egyező színre –fehérre – fújtak. Az autó elejét érő ütközésekből ez az elem is szokott kapni, és mivel műanyagból készült, a legkisebb ütközés nyomait is hordozza, a szakszerű javítás általában a csere. Sajnos nem sikerült képet készítenem a róla, de egy ugyanolyan zárhíd alapján megpróbálom elmagyarázni, amit láttam.

Ez a zárhíd, ami szeret törni - itt még ép

Látható, hogy a zárhíd egy szelvénye befut a lámpatest mögé, középső részéről pedig előrenyúló részek indulnak, hogy azokhoz később díszrácsot és egyéb alkatrészeket rögzítsenek. A középső rész alatt is fut a műanyag zártszelvény, tehát a zárhíd ezen része viszonylag merev, az előtte kinyúló rész pedig nem. Ütközéskor ez a kinyúló rész lehajlik, durvább esetben az egész zárhíd nyekken. Nálunk egy jól megfigyelhető, az egész zárhídon végigfutó kis repedés árulta el, hogy ezzel az autóval korábban utolértek már valamit… Persze a kereskedő ezt nem is tudta.

Kicsi trükk

Egy másik Focus-t is néztünk a héten, szintén a legfrissebb, harmadik szériából. (A fenti zárhíd képet erről készítettem.) Itt volt egy állapotlap az autóban, amire felírták a mért festékréteg értékeket, így:

"Kiátlagolt rétegek a Focus-on"

Azt írják, „Az értékek elemenként, véletlenszerűen, 3 ponton mért átlagát adják.” Bizony bajban lennék, ha nyelvtanilag kellene elemeznem a jegyzőkönyv mondatát, minden esetre úgy értelmeztem, hogy az értékek, amiket beírva látok, egyenként három érték számtani átlagaként adódtak. Tehát: minden érték kiszámolásához 3 ponton mérték meg a karosszéria elemeket. Minden elemen három mérés fent és lent is. (Ez már tényleg csak kukacoskodás, de a tetőlemezen most akkor felről le, vagy leről fe? – Besenyő Pista bácsi után szabadon.)

Tehát 11 elemen mértek összesen 66 ponton. Majd valaki nekiült és hármasával számtani átlagokat kalkulált az értékekből. Mit ad Isten – illetve, hogy, hogy nem elvtársak (ez meg Hofi) – minden átlag egész számra adódik. Na, de hagyjuk az értelmetlen kötekedést. Maradjunk az egzakt számoknál, azok közül is most az első két ajtón mért értékeknél.

Szemét beton virágládák... ennek a résznek a külső felén mértünk 378 mikront

102-105 és 110-121 mikrométer közötti mérésekkel van dolgunk. A mi méréseink ezzel szemben 130-378 (!) illetve 115-205 (!) mikrométer közé estek. A rétegmérőnket mi rendszeresen kalibráljuk, aminek az az értelme, hogy egy előre, még a gyárban hitelesített méréssel mért etalonon végzett mérés során meggyőződhessünk róla, hogy amit mérünk az valós.

Egy igazoltan 120±1 mikronos lapka

A kapott és a készített jegyzőkönyvön szereplő értékek általában 40 mikronnal tértek el egymástól, úgy, hogy mi mértük a magasabb értékeket. Ez a különbség gyakorlatilag elenyésző. (Persze ha egy autógyár fényezőüzemében el tudják érni, hogy a festékréteg vastagsága 160-ról 120 mikronra csökkenjen, az nekik 25%-os megtakarítás, ami azt jelenti, hogy a fényezők góréját jutalmul két hétig üdültetik a Seychelle-szigeteken.) A hangsúly nálunk azon van, hogy a kiugróan magas értékek az ő mérésük alapján miért nem jönnek ki? Miért nem találta az amúgy is javított ajtósarok külső részén a közel négyszáz mikronos értékét, vagy a másikon a kétszázasat?

Ezt a műveletet néhány naponta meg kell ismételni

Miért nem mond igazat?

Hiszen látja, hogy jól felkészülten, műszerekkel, diagnosztikával érkeztünk, hogy elöl-hátul megvizsgáljuk a kocsit. Ennél már az is jobb lett volna, hogy ha egyáltalán nem tesz bele ilyen állapot felvételi jegyzőkönyvnek látszó papírost az autóba, ami persze senki által nem volt aláírva. A mi ügyfelünk persze megtudta az igazat a teljes körű átvizsgálás után, és ha jól tudom később meg is vásárolta az autót.