A sikeres motorfelújítás alapja a megfelelő előkészület. A legjobb, ha a felújító a komplett motort megkapja, mert egyrészt a hibadetektálás egyszerűbb és alaposabb, másrészt a javítás a teljes motorra vonatkozik, nem fordulhat elő, hogy egy-egy alkatrészt ki kellene cserélni, de az a szerelőnknél maradt.

Mosás

A motor beérkezése után az első mozzanat a motor alapos mosása. A por, az olajsár és más szennyeződések eltakarhatnak egy-egy hibát. Persze a foltokat mosás előtt ellenőrizni kell, mert segíthetnek a hiba vagy hibák feltárásában.

A mosás során legtöbbször vegyszert és nagynyomású folyadékot alkalmaznak, hogy a lehető legtisztább motoron tudják elkezdeni a felújítást.

Szétszerelés

Ha a motor kívülről tiszta, akkor el lehet kezdeni a szétszerelést. Az alkatrészek leszerelése után mindent meg kell jelölni, hogy tudjuk melyik elem hol volt a motoron. Különösen igaz a csapágyakra, dugattyúkra és hajtórudakra. Ha a csapágyakat nem is használjuk újra, mindenképp tudnunk kell az állapotfelméréshez, hogy melyik csapágy hol volt.

Szétszerelés közben szemrevételezéssel ellenőrizni kell az alkatrészeket, és fel kell jegyezni a rendellenességeket, hogy következtethessünk a meghibásodás okára vagy okaira. Lehet, hogy a járó motor tünetei vagy a motor tönkremenetelének körülményei következtetni engednek a meghibásodásra, de kidobott pénz a felújítás, ha nem találnak meg minden hibás alkatrészt, mert az összeszerelés után újra meghibásodhat az egység.

Főleg, ha nagyobb üzemről van szó, a szétszerelés során ügyelni kell arra, hogy az egy motorhoz tartozó alkatrészeket egy helyen rendszerezzük. Ez egyértelműnek tűnhet, de két hasonló motor egyidejű szétszerelése után sok haszontalan munkát jelent

Alkatrészmosás

A legtöbb alkatrészt nem elég szemrevételezéssel ellenőrizni, pontosan meg kell mérni a geometriai méreteit, hogy dönteni lehessen a sorsáról. Ha a kopás vagy berágódás túl nagy, akkor túlméretes alkatrészeket kell alkalmazni, és az adott kopó alkatrészen megmunkálást kell végezni, ezért fontos, hogy minden alkatrész kellően tiszta legyen.

Túlméretes alkatrésznek azokat nevezzük, amiket az adott motorhoz gyártanak, de nem a gyári méretnek megfelelően, hanem kis mértékben eltérő, de szabályozott, pontos méretben készítik el. Ilyenkor az ellendarabot a túlméretes alkatrésznek megfelelően kell megmunkálni. Régebbi típusoknál több lépcsőben lehetett felújítást végezni, ami azt jelenti, hogy több túlméretes méretet is alkalmaztak, így a motoron többször is lehetett „nagygenerált” végezni. Az alapméretes alkatrészek a gyári méretnek való megfelelést jelentik.

A mai modern motoroknál egyre ritkábban találkozhatunk túlméretes alkatrészekkel, mivel a gyártók nem támogatják a felújításokat. Ennek több oka is van:

-          a tervezés során költségminimumra törekednek, ezért nem hagynak anyagot a további megmunkálásnak, a méretezés során eleve a lehető legkisebb méreteket alkalmazzák,

-          a felújítás miatt nem vesznek új motorokat, pedig azokat a gyárak szépen legyártották és tárolták, hiszen igény lesz majd rá, így a felújítók zsebéből kivett összeg is a gyártónál marad,

-          olyan technológiákat használnak, amit nem lehet felújítani, illetve nem lehet felújító műhely körülmények között gazdaságosan végezni, ezért – ha létezik felújítási technológia, akkor – a gyártó házon belül megoldja a motorok felújítását/újragyártását,

-          vannak olyan motorok, melyeknek az összeszerelése bonyolult, csak gyári technológiákkal lehetséges, és minden esetben tesztet igényelnek.

Mérések és vizsgálatok

A különböző alkatrészeken elvégzendő mérésekre és lehetséges vizsgálatokra a cikksorozat további részeiben térünk ki részletesen, hiszen mindennek megvan a saját technológiája. Abban minden alkatrész megegyezik, hogy mérések nélkül nem kezdhető el a felújítás és nem állapítható meg az újrahasználhatóság sem.

Megjegyzés

A Fortuna Bt. motorfelújító üzemében lehetőségünk volt Kajári Zoltánnal beszélgetni, aki egy nagyon érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Míg a régi motoroknál a generálozás a csapágyak és gyűrűk cseréjét, esetleg hengerfúrást és hónolást jelentett, addig a mai motorok gyenge pontjává a hengerfej vált. A csapágyak és gyűrűk, valamint a hengermegmunkálás területén nagy fejlődés volt tapasztalható az utóbbi 25 évben, de a hengerfejek kialakítása nem sokat változott, nem erősödött annyit, mint amennyivel a motorokban lévő égési csúcsnyomás nőtt, ráadásul a hűtőrendszereket sem méretezik annyira túl, mint korábban.