Az IG Metall-t 1949-ben alapították az egykori Nyugat-Németország területén. Az évek során a szervezet az ásványi anyagok bányászata után más iparágakban is képviselte a gyártásban és az ipari termelésban dolgozó munkavállalókat, a gépészeket, és ami értelemszerűen a legjelentősebb, az autógyártást és az acélgyártást. Mára már rengeteg iparág dolgozóit képviseli, de a legfontosabb továbbra is az autóipar.

Munkájukat kétségtelenül eredményesen végzik, elsősorban a hatvanas években értek el komoly eredményeket a munkavállalók mindennapjait és körülményeit megkönnyítendő. Ilyen volt például az ötnapos munkahét, a fizetett szabadság és a fizetett betegszabadság, vagy a 40 órás munkahét.

Jelenleg 2,3 millió tagja van a szakszervezetnek, akik számára az utóbbi években is harcoltak ki engedményeket. Legutóbb az IG Metall 2016-ban jelentős béremelésben állapodott meg a munkaadókkal, amely a fémmegmunkáló szektor 3,8 millió dolgozójának két lépésben, 4,8 százalékos béremelést eredményezett 21 hónap alatt. Sztrájksorozatok után a szakszervezet 2018-ban megállapodott arról is, hogy a munkavállalók legfeljebb két évig 28 órára csökkenthetik a heti munkaidejüket, hogy gyermeküket vagy arra rászoruló rokonukat gondozhassák.

A COVID-19 járvány közepette az IG Metall javaslatot tett a négy napos hétre való áttérésre, hogy ezzel elősegítse a munkahelyek biztosítását a koronavírus-válság és az autóipar elektrifikálódása után is.

Legfrissebb vitájuk a Thyssenkrupp nevű, Magyarországon is jól ismert vállalattal zajlik. Németország legerősebb szakszervezete azzal fenyegetőzött, hogy nem támogatja a Thyssenkrupp acélgyártó részlegének eladását, ha a csoport nem nyújt garanciákat a beruházásokra, telephelyekre és munkahelyekre - mondta a Welt am Sonntag című hetilapnak a munkavállalók egyik vezető képviselője.

"Ezek számunkra vörös vonalak" - mondta Knut Giesler, aki az IG Metall észak-rajna-vesztfáliai kirendeltségét vezeti, ahol a Thyssenkrupp székhelye van.

Patthelyzet esetén a munkavállalók képviselőit a felügyelőbizottság elnöke, Siegfried Russwurm még mindig túlszavazhatja, akinek szavazata ilyen esetben duplán számít, de Giesler figyelmeztetett, hogy ez ronthatja a vezetőséggel való, amúgy is feszült viszonyt.

"Russwurm úrnak és a felügyelőbizottságnak alaposan meg kellene gondolnia, hogy valóban felül akarják-e írni a vállalat legerősebb együttdöntési területét egy kettős szavazattal" - mondta Giesler.

"Ha így akarnak velünk bánni, akkor gondoskodunk arról, hogy a munkaerő részéről megfelelő válasz érkezzen" - mondta. "A vállalatcsoportnak el kell döntenie, hogy akar-e hónapokig tartó nyugtalanságot a dolgozók körében és a telephelyeken."

A munkavállalók képviselői élesen bírálták a Thyssenkrupp vezérigazgatójának, Miguel Lopeznek a stílusát, azzal vádolva őt, hogy nem vonja be a munkavállalókat a tárgyalásokba, és nem tartja tiszteletben azokat a régi hagyományokat, amelyek nagy befolyást biztosítanak a szakszervezeteknek a csoportnál.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az IG Metall ellen nehéz győzelmet elérni és a szakszervezet kijátszása ritkán jár pozitív eredményekkel, így érdemes figyelni, mi lesz a Thyssenkrupp vezetésének válasza.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!