A hosszú állás a legrosszabb, ami történhet egy autóval?

Nem feltétlenül, inkább az, ha nem tartják karban. A használat megköveteli, hogy a karbantartásokat évente, kilométerenként megtegyük. Az oldtimerek nemzetközi tapasztalat szerint 1500-2000 kilométert futnak évente. Ezért évenkénti karbantartást kell nézni náluk. Az ilyen járműveknek is van karbantartási útmutatója, amit a tulajdonosnak követnie kell, és aszerint kell ütemezni a karbantartásokat, pl. ha zsírozószemek vannak az autón, akkor azokat zsírozni kell, mert különben beáll a lengőkar. Összességében a karbantartás határozza meg azt, hogy a jármű meddig fog élni, így az időszakos karbantartás értéknövelő tényező.

Beszéljünk most egy kicsit a költségekről.

A Hatósági eljárási díjakról tudok beszélni. Tehát ha semmi más állapotmegőrzési vagy felújítási munka nincs a járművel, akkor egy személygépkocsinál, az OT rendszám megszerzésének össz. hatósági díja 100.000 Ft körül mozog.  Ebben semmilyen egyéb költség (pl. tréler, szabadság, vagy megbízott ügyintéző) nem szerepel. Jelenleg a muzeális minősítés 39.000 Ft, a műszaki vizsga 30.000 Ft körül mozog, és van egy 30-40.000 Ft-os tétel; ami a forgalmit, rendszámot, törzskönyvet jelenti. Tehát 100-110.000 forintot lehet számolni hatósági díjakra.

Kalkulálni kell azzal, hogy a vizsgánál szigorúbban nézik innentől az autókat?

Nem nézik szigorúbban, mint eddig. Az eredeti állapot vizsgálatának elvei változtak. Van, ami rugalmasabb lett, van, ami pedig pontosabb. De szeretném ezt aláhúzni, hogy nem szigorúbb, pontosabb. A szabályzatban, -amelynek elolvasását mindenkinek javaslom-, van egy hatos számú melléklet. Ez meghatározza a vizsgálandó területet, leírja annak a részegységeit, hogy mi, mikor felel meg, és mik a kizáró okok. Ezt érdemes átnézni, mert nagyon egzaktan le van írva, hogy mit kell vizsgálnia a szakértőknek. Ez a muzeális jármű szakértő „kottája”. Szeretném azt is kiemelni, hogy a szakértőknek nem az a célja, hogy a jármű megbukjon, sokkal inkább a „nem megfeleltségek” bemutatása, illetve javaslattétel a hibák kijavítására.

Pedig a köztudatban az szerepel, hogy szigorú a vizsga, és sok autó elvérzik.

Több újságíró is megjegyezte már, hogy sok jármű megbukik a vizsgán. De tudok nagyságrendi számokkal szolgálni: évente minősítésre bemutatott járművek közül - új, és már meglévő OT-s jármű esetében is - 6-7%-a csupán, ami nem felel meg. Minősítésre 1200-1300 jármű érkezik évente. A járműszakértők azt szeretnék, és ebbe az irányba mennek, hogy a „csak meg ne bukjak a vizsgán” helyett a „jól felkészített jármű, jól felkészült ügyfél, sikeres vizsga” szlogen égjen bele az emberek tudatába akkor, ha bárhol említésre kerül az OT vizsga. Ha valaki véletlenszerűen beesik ide, nem olvassa el a szabályzatot, akkor nem biztos, hogy sikeres lesz a vizsga. A szakértők azt szeretik, ha kiadhatják a megfelelt minősítést, de ha nem sikerült, akkor segíteniük kell abban, hogyan tudja elnyerni azt a jármű. Szeretnénk a pozitív szemléletet erősíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a már meglévő nimbuszt lerontanánk azzal, hogy az eddigi mércét lentebb engedjük. Korrekt, egzakt szabályozásra van szükség, és nagyon fontos, hogy objektív döntés szülessen, amiben sokat segít az új szabályzat.

Természetesen, sőt magam sem gondoltam volna, hogy ami nekem fiatalkoromban családi autó volt – pld. Lada Samara - azok mára megbecsült OT-s autók lehetnek.

Interjúsorozatunk záró részében a kétkerekűekről is beszélünk majd, illetve egy érdekes jelenségről, mégpedig az önjelölt szakértők kártékony hatásairól. Érdemes lesz legközelebb is velünk tartani, addig pedig kövessenek minket Facebook oldalunkon is!