Óvatos, lépésről lépésre haladó folyamat jellemzi az autonóm rendszerek engedélyezését Európában, mivel a sofőr nélküli közlekedés egyszerre vet fel technológiai, jogi és közlekedésbiztonsági kérdéseket. Jelenleg a vezetéstámogató megoldások hat szintje közül jellemzően a második szint engedélyezett, de egyes országokban (pl. Németországban) már korlátozottan a harmadik szint is megjelent, ahol – szigorúan kijelölt környezetben – az önvezetés  felelőssége már járműrendszeré. A negyedik és az ötödik, teljesen sofőr nélküli automatizáltsági szint továbbra is kutatás-fejlesztési fázisban van.

Illusztráció: BME

A Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében 2025 folyamán az M1-M7 autópálya budaörsi, közel 800 méternyi szakaszát olyan szenzorokkal szerelték fel, amelyek valós forgalmi környezetben támogatják az önvezető rendszerek fejlesztését és tesztelését. A jelenleg az egész világon egyedülálló tudású okosautópálya-szakaszhoz egy úgynevezett digitális iker is kapcsolódik: egy nagy pontosságú virtuális modell, amelyben valós időben jelennek meg a közlekedő járművek, és amelynek adatai egyaránt hasznosíthatók a közlekedés résztvevői és a fejlesztők számára.

„Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy kiváló mérnöki oktatás zajlik nálunk, így már az egyetemisták is olyan megoldásokon dolgozhatnak, melyek hosszú távon egész Európa közlekedési rendszerét is formálhatják. Az M1–M7 autópálya bevezető szakasza jól mutatja, hogy az infrastruktúra-fejlesztés és a kutatás-fejlesztés hogyan tud kézzelfogható módon találkozni. A Magyar Közútnál határozottan úgy gondoljuk, hogy a biztonságos önvezetés feltételeinek megteremtése közös érdek, ezért támogatunk minden olyan hazai fejlesztést, amely közelebb visz bennünket az autonóm rendszerek szélesebb körű alkalmazásához” - mondta el Bartal Tamás, a Magyar Közút igazgatósági elnöke.

Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezetője szerint az M1–M7 okosautópálya a hazai autonómjármű-kutatások egyik legfontosabb mérföldköve:

„Az M1–M7 autópálya budaörsi szakaszán a BME kutatásai révén egy olyan komplex rendszer jött létre, amelyben a közúti infrastruktúra, a járművek és a digitális környezet szorosan összekapcsolódik. Ez nem pusztán egy tesztút, hanem egy kutatási platform, ahol valós forgalmi helyzetek alapján vizsgálhatók és fejleszthetők az autonóm közlekedéshez szükséges megoldások.”

Az M1-M7 okosautópálya-szakaszának bővítése folyamatos, néhány hónapon belül 1500 méterre nő a szenzorokkal felszerelt szakasz hossza.

Az autonóm rendszerek számára különösen nagy kihívást jelent a városi közlekedés, ahol gyalogosok, rolleresek, kerékpárosok gyakran nehezen előre jelezhető módon, akár a KRESZ szabályait áthágva jelennek meg a forgalomban. Egy zebra melletti bizonytalan helyzet vagy egy váratlan forgalmi változás olyan döntési szituációt teremt, amelynek kezelése ma még komoly fejlesztési kihívás.

„Ezekben a komplex, nehezen formalizálható helyzetekben dől el igazán, mennyire képesek az autonóm rendszerek a valós közlekedési környezethez alkalmazkodni. A BME kutatásai arra irányulnak, hogy az ilyen szituációkban is megbízható, biztonságos döntéseket tudjanak hozni a járművek.” - emelte ki Dr. Szalay Zsolt.

Az autonóm járművek mindennapi kihívásainak vizsgálata nem csak az M1–M7 okosautópálya-szakaszán zajlik, hanem a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán is, amely nyitott fejlesztési és tesztelési környezetet biztosít hazai és nemzetközi szereplők számára. A pálya kialakítása és technikai adottságai lehetővé teszik, hogy a fejlesztők változatos, akár szélsőséges közlekedési szituációkat is biztonságos körülmények között vizsgáljanak, s ahol olyan multinacionális vállalatok is tesztelnek és fejlesztenek, mint az Ericsson, a Bosch vagy a Knorr-Bremse.

Az önvezető járművek témaköre kiemelt szerepet kap a Transport Research Arena 2026 konferencián is, amelyet 2026. május 18-21. között rendeznek meg. Az eseményen a látogatók megismerhetik a legizgalmasabb hazai fejlesztéseket, találkozhatnak mérnökökkel és kutatókkal, akik a jövő közlekedését formálják. Az eseményen az M1-M7 okosautópálya és a ZalaZone képviselői is beszámolnak legfrissebb eredményeikről. Az eseményről további információ a traconference.eu oldalon olvasható.

Transport Research Arena - TRA 2026

2006 óta kétévente, minden alkalommal más európai városban rendezik meg Európa legrangosabb közlekedéskutatási rendezvényét, a Transport Research Arenát (TRA), amelynek az elmúlt években Dublin, Lisszabon és Bécs is otthont adott. Az Európai Bizottság szervezésében, a legfontosabb társszervezetek aktív közreműködésével megvalósuló eseményen nemzetközi szakértők, döntéshozók, kutatók és startupok mutathatják be, szakmai környezetben beszélhetik át innovatív megoldásaikat, amik a jövő közlekedését formálják. Az eseményre szakembereket, oktatókat, diákokat és mérnököket, a közlekedés szakmai oldala iránt érdeklődőket várják, több mint 3000 főt mintegy 69 országból. A TRA 2026-ról minden további információ a traconference.eu oldalon olvasható.