– Kétéves korom óta érdekelnek a buszok, lelkesedem a nagyvasak iránt – mondja Sarusi István a delmagyar.hu portálnak. A csongrádi fiatalembert minden jármű felvillanyozza, ami gumikerekű, nagy és hangos. Hobbiból 2005 óta maketteket épít, május végére készült el a 11. darabbal. Nagyjából 600-800 munkaórát fordított rá.

Egy békebeli Ikarus 260-as buszt formált meg, be is hozta szerkesztőségünkbe megmutatni. Első ránézésre nem gondoltuk volna, hogy az alváztól a keréken át az ülésekig szinte minden papírból van. A szélvédők a spirálozáshoz használatos fóliából, az ajtók rúdjai bicikliküllőből készültek. Miért éppen Ikarust „gyártott"?

Fotó: delmagyar.hu/Karnok Csaba

– A hangulata miatt. Ezek a járművek szinte élő fémek, mínusz 20 fokban is pöccre beindulnak – érvel a kedvenc márkája mellett István. Szakmáját tekintve semmi köze a műszaki dolgokhoz, mert idegenforgalmi szakmenedzser.

– A legnehezebb a harmonikaajtó elkészítése volt. A buszbelső az 1970-es évekbeli BKV-t idézi. Tetszik az összhatás a fehér szegélyű műbőr ülésezettséggel, fehér kapaszkodókkal, sofőrfülkével, mennyezettel, dekoritlemezes oldalborítással, fekete padlózattal – sorolja a makettező, mikor bemutatja az 1:22 méretarányú, nagyjából fél méter hosszú, sárga és kék színű buszt.

Az alkotáshoz szükséges tudást az internetről, veteránbusz-találkozókról és szaklapokból gyűjti. Versenyekre is jár; ha sürgeti a határidő, képes akár napi 15 órát makettépítéssel tölteni, de bevallja, ez már embertelen. Három éve ezüst minősítést kapott a mosonmagyaróvári modellshow alkalmával, erre az eredményre a legbüszkébb.