Portörlő

Ugye nem vagyok egyedül, és másokat is kiráz a hideg, amikor azt látják az autómosóban, hogy valaki azzal a kefével sikálja az autója kaszniját, amivel mások korábban a felnijüket és egyebeket. Nos, legalább ennyire rossz ötlet a poros autót egy porolóval áttörölgetni, hiszen a fényezés bánhatja. Ugyanakkor annó boldogan reklámoztak az autó leporolására tervezett eszközöket, amiket nem voltak restek magával Stirling Mossal reklámozni. Ma már nehéz elképzelni, hogy mondjuk Lewis Hamilton egy portörlőhöz adja az arcát, de akkoriban ez még belefért.

Felfújható ülések

A háború utáni autók eleve arról voltak híresek, hogy vaskos, puha, legtöbbször bársony ülésük volt, de volt, akinek ez sem volt elég. Ezeknek a tulajdonosoknak ott voltak a felfújható ülőlapok. A komfort legmagasabb szintjét ígérték, bár nem egyensúlyoznék szívesen egy ilyenen egy élesebb kanyarban. Ráadásul a zsebben hordott éles eszközöket is elfelejthetjük.

Utólagos biztonsági övek

Még az én gyerekkoromban sem volt alapvetés a biztonsági öv, a tehetősebb piacokon viszont volt megoldás azoknak, akik mégis szántak volna utólag a biztonságukra. Létezett ugyanis utólag beszerezhető biztonsági öv azoknak, akiknek az autóját alapból nem szerelték ilyennel, ráadásul különösen jól jött egy ajtó nélküli Triumph vagy egyéb sportkocsiban, amiből könnyen kieshetett az ember egy nagyobb kanyarodáskor is.

Fedélzeti monitor

Ma már a legkisebb utcai autóban is alapáras felszereltség a fedélzeti monitor, ahol követhetjük a megtett távot, a fogyasztást, illetve az autó alapvető paramétereit. Körülbelül a 80-as években kezdtek elterjedni a digitális műszercsoportok, amik már látványos grafikákon mutatták nekünk az autónk működését, de előtte még utólag kellett beszerezni ilyen eszközt.

Hűtő takarók

Mai fejjel talán ez is furcsának tűnhet, de a gyerekkoromból még emlékszem azokra az időkre, amikor még édesapám a hidegebb napokon elővett egy erre kivágott falemezt vagy habszivacsot és betette azt az autó hűtője elé, hogy könnyebben és gyorsabban felmelegedjen a motor az üzemi hőmérsékletre. Ma már persze a klímák, és ülés-, kormányfűtések világában ebbe nehéz belegondolni, de nem is olyan rég még ez volt a valóság.

Rádió

És az megvan, amikor még utólag kellett az autónkba 1 vagy 2 DIN-es rádiót venni? Édesapámmal betértünk egy Media Marktba, a fejegység melletti gombot megnyomva belehallgattunk a hangzásba és kiválasztottuk a legjobb JVC rádiót, amit lehetett kapni a Trabatunkhoz. Később jöttek a már beépített, de éppen ezért nehezebben is szerelhető rádiók, mára pedig minden rádió funkció a kijelzőkre költözött. Hogy ez jó vagy rossz-e, azt mindenki döntse el maga.

Hátsó ülés bővítő

Talán a Qantasnál vagy az Air New Zealandnál hallottam, hogy lehetőség van bővített turista osztályos ülést venni, ami azt jelenti, hogy az alsó ülőlap kinyitható, így akár gyerkőcökkel is utazhatunk rajtuk, a középső ülést megvéve pedig ággyá alakíthatjuk az egész sort. Nos, úgy tűnik, hogy az ötlet nem újkeletű, ugyanis már a 60-as években is reklámoztak olyan hátsó ülőlap hosszabbítókat, amikkel ággyá alakíthattuk a hátsó sort a gyerkőcök számára.

Philips borotva

Nem csalás, nem ámítás, a Philips még kínált az autósoknak a 12-voltos dugóból működő, mobilborotvát, hogy utazás közben is frissen tartsuk arcszőrünket. Hogy a lehulló szőrdarabok mennyire isszák bele magukat a ruhánkba és az üléskárpitba, arra nem is merek gondolni, illetve arra sem, hogy mit szólna a szépészeti tevékenységünkhöz egy rendőr, ha leintene minket.

Ventilátor

Nem mindig jött mesteséges hűvös egy gombnyomásra az autók szellőzőin. Ha túl meleg volt a kabinban, jól jöhetett egy utólagos, legtöbbször a műszerfal tetejére ragasztott ventilátor, aminek a ragasztó nyoma egy életre ott is maradt. Jómagam legtöbbször orosz repülőgépekben láttam ilyet, a besárgult és forgatható ventilátor azokban alap felszereltség, de később még drift autóban is láttam ilyen alternatív módszert a beszivárgó gumifüst kivezetésére.

Szélterelő

Édesapám úgy tűnik, hogy nagyon jól felszerelte a Trabantját, ugyanis az első két ablakra nem volt rest szélterelő műanyagokat sem rakni. Ma már mennyire kikopott, pedig annó teljesen hétköznapi volt, hogy műanyag légterelőt raktak az ablakrésekbe, amik minden ablak lehúzásnál egy kicsit újra elmozdultak. Ma már inkább divateszköz és dísz az oldtimereken, mint valós kiegészítő az autózásban.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!