Az értékesítési vezetők, vagy éppen márkaigazgatók vagy bárki, aki az eladási számokat megtervezi, minden bizonnyal a jövőbe lát. Meglehetősen pontosan eltalálják a regisztrált autók mennyiségét, ami bár tényleg valós regisztrációkat tartalmaz, mégsem a valóságot mutatja, ugyanis a regisztrációk jelentős részét maga a gyártó hajtja végre. De miért teszik ezt?

Az utóbbi években leginkább aktuális ok egyértelműen az, hogy a régi emissziós standardok szerint gyártott autókat egy bizonyos határideig regisztrálni kell, mert azt túllépve az autó nem regisztrálható. Ez egy teljesen jogos indok, ugyanakkor ennek ellenére az ICDP adatai azt mutatják, hogy az európai flottapiac gyártók szerinti mérete és a valóság között óriási különbségek vannak. A gyártó, kereskedők által regisztrált autók valamint az autókölcsönzőknek értékesített járművek az európai új autó piac 40%-át teszik ki. Utóbbi adat az öt nagy piacra vonatkozik (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország), amelyek közül a német helyzet a legaggasztóbb, de a legtöbb piacon hasonló adatokkal találkozhatunk.

Az ilyen regisztrációk egy része érthető, vannak olyan helyzetek, amelyek során teljesen indokolt a kereskedő általi forgalomba helyezés, mégis sok esetben inkább csak arra szolgálnak, hogy az adott menedzser bizonyíthassa, milyen jól átlátja a helyzetet.

Hogy ez a helyzet kinek jó, kérdéses. Minden gyártó ezt csinálja és az autóipart belülről ismerők mind tisztában vannak azzal, hogy ez így működik. Mondhatni, mindenki csal egy kicsit a számokkal és ez mindenkinek jó így. Kivéve talán a vásárlókat. Ugyanis igen zavaró, hogy az autókölcsönzők olyan alacsony áron tudják megkapni az autókat, hogy olykor jobban megérné tőlük bérelni egy autót és fizetni folyamatosan a napi díjakat, mint megvenni egy modellt kizárólag saját használatra.

Kérdés persze, hogy valaha változni fog-e a helyzet, de ha nem fog, legalább továbbra is olcsón bérelhetünk autót a kölcsönös hazugságok világában.