A két fémketrec szolgál mérceként. A túlméretes poggyászért 18 ezer forintos büntetés jár.

Aligha tart a reptéri munkájának elvesztésétől a Budport, hiszen fejleszt és munkatársakat keres. Emlékezetes, amikor tavaly november végén napi téma volt a médiában a Wizz Air utasainak vesszőfutása a csomagellenőrzések miatt, a diszkont légitársaság felfüggesztette együttműködését a Budporttal. A félreértéseket tisztázták a felek, a Wizz Air közölte: ezután nem kell 18 ezer forintos büntetődíjat fizetni annak, akinek a kézitáskája egy-egy fül, kerék vagy zseb erejéig túlterjeszkedik az adott méreteken. A megállapodás után a Budport illetékesei nem voltak teljesen elégedettek. Attól tartanak, mondták, hogy ezután nem tudnak kellő szigorral fellépni a csomagok ellenőrzésekor.

Az az utas, aki jól tájékozott és rámenős, átférhet „a tű fokán”, míg a gyámoltalanabbja inkább fizet. Ebből is látszik, hogy nehéz munka az utasforgalmi ellenőré, és mert továbbra is a Budport végzi a reptéri beléptetést, valamint mert a Wizz Air barátságos és gördülékeny utazási élményt kíván biztosítani utasainak, a leendő munkatársaknak több szempontból is jelentős kihívásoknak kell megfelelniük. A Budport álláshirdetéséből kiderül, gyorsan kell az új munkaerő, a „dinamikusan fejlődő cég csapatába” akár azonnali belépéssel lehet csatlakozni.

A feladat a beszállókártyák és a csomagok ellenőrzése, a csomagdíjak beszedése. Mindehhez kiváló stressztűrő és problémamegoldó képességre lesz szüksége az új munkatársnak, hiszen neki kell elmagyarázni, hogy a Wizz Air-gépek fedélzetére – eltérően a többi fapados légitársaságétól – csak a kézitáska vihető fel ingyen. A csapdába esett, ezért néha kiszámíthatatlanul viselkedő utasokkal szemben pedig „határozott, de udvarias” viselkedést kell tanúsítania, nehogy az ügyfelek újra telekürtöljék a sajtót a sérelmeikkel.
A Wizz Air próbál változtatni a róla kialakult negatív képen, így átalakul a külső megjelenése. Hírek szerint hamarosan festik az első repülőgépüket, amelyik nem a jól ismert magenta-pink színeket viseli majd.

Jámbor Gyula
Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 10-i számában