Több mint 120 fő veterán autós és motoros érkezett a kánikulai hosszú hétvégén Makóra.  Szilágyi László, a Maros-parti Veteránjárműveket Kedvelők Sportegyesülete (MVKSE) elnöke, a régi autók-motorok találkozójának szervezője portálunknak elmondta, a hozzá érkezett visszajelzések alapján a rendezvény sikeresnek értékelhető. Sok a visszatérő vendég, az újak pedig ígérték, legközelebb a barátaikat is elhozzák.

Szilágyi László és Knezsik István

Utóbbira konkrét példát is mondott az elnök. – Ercsiből először voltak a hagymavárosban Hollósi Zsolték és egy nagyon szép Ford T-modellt is hoztak. De bemutatták igényesen felújított Pannóniájukat és MZ modelljüket is. – Ők tényleg személyesen ígérték meg nekem, hogy a következő, a 16. találkozóra mindenképpen eljönnek és hoznak magukkal további veteránosokat is – mondta Szilágyi László. Az eseményen ott volt a Makóra már szinte hazajáró Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, az Autós Nagykoalíció első embere is.

Megtudtuk, Szerbiából és Aradról is érkeztek járművek, ők jellemzően régi ismerősök, visszajáró kiállítók, a kapcsolat már több éves. És persze Magyarország szinte minden részéből jöttek veteránosok a városba, ki keréken, ki tréleren hozta nagy becsben tartott járművét.

Ford nélkül nincs Makón autós találkozó

– A makói programok mellett Mezőhegyesre is szerveztünk egy túrát. Hatvan vendégjármű gurult át, 125 személyre kértük ki az ebédet szombaton a ménesbirtokon – mesélte az elnök. Hozzátette, Makón volt városon belüli kisvonatozás is a programban, ami sokak tetszését elnyerte. És nem hiányozhatott a találkozóról portálunk népszerű rovata, az ugyancsak már ismerősként érkező Tóbiás és Balambér sem.

Átgurultak a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságba is

A háromnapos rendezvény egyik leglátványosabb része a hétfő délelőtt volt. A makói veterán autós és motoros felvonulás alatt nem csak a belvárost érintették, hanem átgurultak a Maros-parti üdülőterületre is. A menet végén a Deák Ferenc utcában lehetett ismét megnézni a szebbnél szebb öreg autót és motort a – természetesen nyitva tartó – Galamb József Veteránjármű Kiállító Központ előtt.

Autók és emberek a Hagymaház előtt

A sok autóból ezúttal kettőt emelne ki e sorok írója, mindkettőhöz személyes élmény is fűzi. GAZ 69-et sokat vezettem a XI. AFIT-nál, (fiatalabbak kedvéért: Autófenntartó Ipari Tröszt) valamikor 1977és 1979 között frissen végzett autószerelőként. A Daktari néven becézett, okkersárga fényezésű járművet üzemen belüli vontatóautóként rendszeresítették Szegeden a Vásárhelyi Pál utcában. Hajtotta azt boldog-boldogtalan, pedig csak néhány embernek volt papírja arról, hogy meg is teheti.

Hiába szereztem meg időközben a C kategóriás vizsgát teherautóra az MHSZ-nél (fiatalabbak kedvéért: Magyar Honvédelmi Szövetség), az nem volt elég ahhoz, hogy hivatalosan és legálisan is vezethessem. Üresen, vontatmány nélkül még csak-csak, ilyenkor kevésbé volt szigorú a feddés, de Ikarus 55-ösöket, 66-osokat vagy az üres ÁFOR-os (fiatalabbak kedvéért: Ásványolaj-forgalmi Vállalat) tartályautókat már nem húzhattam a GAZ 69-cel.

A legendás GAZ 69

A '70-es években sok honvédségi Raj Gazt újítottak fel az AFIT-nál, teljesen szétbontották, csak az alváz maradt és újra összerakták az autókat. - Adott esetben csak a rendszám volt fix, és nem biztos, hogy ugyanaz az alváz került vissza - emlékszik vissza egy volt dolgozó. Annak idején ez nem annyira számított fontosnak, a lényeg a darab-darab volt.

- Nagy néha még belefért az is  a “testvéri segítségbe”, hogy az ideiglenesen itt állomásozó szovjet csapatok, meghibásodott parancsnoki járgányait javítsa a cég némi málenkij robot fejében - mondja az öreg szaki.

Egykor sűrűn megfordult az AFIT-nál.

Az autóban szolgáló soros négyhengeres motorhoz is sok közöm volt, úgy, hogy a GAZ 69-ben a GAZ 51-es hathengeres benzines négyhengeres változata dolgozott. Az AFIT pedig az országos munkamegosztásban elsősorban a GAZ 51-esekre volt specializálva, „futószalagon” újította fel a hathengeres motorokat is. Inasként pedig „szakmányba kormoltuk” a kiszerelt szelepeket, hogy a használhatóakat újra beépítsék a motorokban. Persze új szelepfészekkel és szelepvezetővel. Az eredeti oldalt szelepelt motort azonos főcsapágy-méretekkel és egyéb jellemzőkkel szerelték a Volgákba és Warszawákba is.

A Makón megmutatott GAZ 69-es 1963-as gyártású, és pontosan 20 éve volt az első magyarországi nyilvántartásba vétele.  A hengerűrtartalom 2430 cm³, a teljesítmény 45 kW, a saját tömeg 1525 kg, az ülések száma vezetővel 8. Vagyis ez egy Raj Gaz, a két első ülés mögött egymással szembe fordítva két pad található, egyenként három embernek.

Fél évszázad kezdték el gyártani

A makói étlapról a másik személyes kötődésű autó a Skoda 1000 MB. Ilyen kocsin tanultam meg vezetni és vizsgáztam le még 1976-ban. A 60  évvel ezelőtt született a 1000 MB név az 1000 köbcentis motort, és a Mladá Boleslav-i gyártást jelöli. A modell 1964 tavaszán váltotta fel a népszerű Octaviát, ami a klasszikus hajtáslánccal – orrmotor és hátsó kerékhajtás – rendelkezett. Az 1000 MB egy modern, 1,0 literes, négyhengeres motort kapott a különösen könnyű, önhordó karosszéria hátuljába.

A könnyű motor teljesítménye 27 kW (37 LE) volt az első fázisban a 988 cm3-es hengerűrtartalommal. A Skoda végsebessége elérte a 120 km/h-t, és ezzel egyidejűleg átlagosan 7–8 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként. A Makón látott autót 1969-ben gyártották, a 29 kW teljesítményű motornak a mindössze 755 kilós saját tömegű autót kellett mozgatnia.

Motorok sorakozója. Fotók forrása: MVKSE - FB.

Az autók mellett számos gyönyörű motorkerékpárt is felvonultatott a makói találkozó, kicsik és nagyok örömére. Jó volt látni az igényesen felújított Jawa-kat, Pannóniákat, MZ-ket és Simsonokat, látszott rajtuk, a "gazda" törődése.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!