A kéziszerszámok több évszázados hegemóniája, a lapátolás után jöttek a lóvontatású hóekék, majd a gépesített változatok, de olykor még a tankmotoros hómarók sem bírták megtisztítani az utakat, mert nem kell ahhoz katasztrofális mennyiségű hó, hogy elakadjanak az autók, elég 10 centis is, amit méteres fallá építhet a viharos szél.

A közutasok tudják igazán, hogy több ilyen hely is van Magyarországon, például a Viharsarok, de a szelídebb nevű Bakony is sokszor feladja a leckét. A Veszprém és Városlőd közötti úton olykor tényleg sziszifuszi munka a takarítás, mert a tiszta szakaszt percek alatt ismét betakarja a hó, még akkor is, ha a szél csak 40 km/órás sebességű.

Ló vontatta hókotró

Napjainkban korszerű gépparkkal dolgoznak az utakon, a nagy teljesítményű speciális járművek kényelmes fülkéje megfelelő körülményt biztosít a gépkocsivezetőnek, de nem volt ez mindig így. Az első hóeke szabadalmának dátuma 1840, az első kész darab 1862-ben állt munkába Millwaukee városában (USA/Wisconsin), természetesen lovak húzták. Hasonló fogatok még a XX. század közepén is szolgáltak a magyar fővárosban.

Budapesti hókotró lovasfogat, 1944 telén     Forrás: Fortepan / Berkó Pál

Misztikus 6

A lovas hókotróknál hatékonyabb eszközök terjedtek el az 1960-as években, amikor már Csepel, ZIL, majd Tatra teherautók tolták a havat. A széria modellekre csak a téli szezonra szerelték fel a tolólapokat.

A télgép flotta különleges darabjai az 1970-ben szolgálatba állított ZIL 157-esek, melyeket eredetileg szovjet harckocsi motorból fejlesztett 6 hengeres motor hajtott. Felújításukkor a 6 kerekű benzinfalók erőforrásait 6 literes (5953 cm3) Rába D10-es dízelekre cserélték. A jó súlyelosztásnak köszönhetően a 6x6 hajtásképletű ZIL-ek képesek leküzdeni a legkeményebbet hófalakat is, mert a járművet és a hómaró szerkezetet hajtó motor szinte középen kapott helyet, a kocsi orrában csak a fűtőkályha kapott helyet.

Munkában a ZIL 157-es hómaró     Fotó: Boros Jenő

Amikor tényleg kemény volt a tél

Volt olyan szezon, amikor a kemény Tatra hókotrók is elakadtak, 1987-ben honvédségi KRAZ teherautók szállították az élelmiszert Budapesten, mert a főközlekedési utak is járhatatlanok voltak, miközben teljesen leállt a villamosforgalom.

Félelmetes volt, látni, hogy az autókat reménytelenül belepte a hó, tulajdonosaik meg sem próbálkoztak kiszabadításukkal. Rengeteg autót mezőre tolt a viharos szél, hogy aztán csiga hullám alakban fagyjon karosszériájára a hó, hetekre foglyul ejtve a békési tájban.

Elakadt Tatra hókotró     Fotó: Boros Jenő

Kenyeres KrAZ

Százezrek rekedtek otthon, vagy indultak gyalog a munkába, a tömegközlekedés megbénult, mert a hóekék elakadtak. Pedig akkoriban is megtartották gépeikkel a tél előtti szemlét, de ezzel a hómenyiséggel nem bírt a különleges sereg sem.

1987 január 11. éles bevetési nap lett a katonáknak, mert Budapest belvárosában is honvédségi teherautók vitték az üzletekbe a kenyeret. Csak a háromtengelyes, összkerékhajtású és nagy hasmagasságú KrAZ-ok tudtak közlekedni a városokban.

Tömegsport volt az autótolás    Fotó: Boros Jenő

Nem éppen Békés megye

Normál teleken sokan személyautókkal is elindultak vidékre, az 1987-es évben ez lehetetlen küldetés volt egy riporternek is. Az országjárásban a honvédség segített, Budaörsről vittek helikopterrel olyan helyekre, ahol a hómarók is elakadtak. A csapatszállító Mi8-as első leszállása Békéscsabán volt, onnan lánctalpas kétéltűvel utaztunk tovább, azonnal menteni kellett egy elakadt Nysát, melyet a platón szállítottak kórházba, benne a beteggel.

Mentőszállítás lánctalpas kétéltűvel, Békésben     Fotó: Boros Jenő  

Kerítésnyi hótenger

Medgyesbodzás faluban méteresnél magasabb hótengeren keresztül szállított élelmiszert a kétéltű lánctalpas, nem sokkal volt jobb a hóhelyzet a Bakonyban és Borsodban. Mindenütt elakadt járművek, házakba szorult emberek.

1987. január 14-én hét busz és száz személyautó vesztegelt a 62-es főúton, ahol többen fagyásos sérüléseket szenvedtek, aznap csak Székesfehérvár határában 400 embert mentettek ki a katonák és a tűzoltók a hó fogságából.

Budapesten több napig tartott a közlekedés normalizálása, még egy héttel a hóeltakarítás után is az autók indítása volt a fő program, a Moszkva téren, a metró megállónál elakadt mentőt gyalogosok és a tűzoltók tolták ki a hóból.

Hótengerbe fagyott Lada    Fotó: Boros Jenő

Fogas tragédia

Nem pihenhettek egyetlen percet sem a mentők, tűzoltók, mert január 11-én este fél kilenckor súlyos baleset történt a fogaskerekű vasút vonalán. Fagyás miatt nem működött az 52-es pályaszámú szerelvény fékrendszere és a lejtőn egyre jobban felgyorsulva az Esze Tamás Iskola megállóhelyen belerohant a felfelé haladó 63-as vonatba. Az egymásba fúródott roncsok az Orgonás állomásig csúsztak, az ütközés következtében mindkét vonat vezetője azonnal meghalt, tíz utas pedig megsérült.

Hó után ónos eső

A tél pedig nem akart enyhülni: három napon át szakadatlanul esett, január 16-án a hóvihar után, a hegyekben 50–77 cm, az alföldi részeken 20–50 centiméteres volt a hótakaró, Budapesten mínusz 17 fok volt napközben. A hónap végén megint hatalmas havazás jutott a Kárpát medencének, miközben a közlekedőknek ónos esővel kellett megbirkóznia. És akkoriban még alig volt téli gumi az autókon, a vezetési tapasztalatot pedig ma sem lehet megvenni.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!