A mániát évtizede kezdte a svájci Rinspeed és a francia Renault. Aztán más márkák is rájöttek, hogy a vevőknek nem elég a gyors, biztonságos, kényelmes, önvezető  elektromos autó. Legyen rajta dokkoló, vagyis működjön drónszállítóként és reptetőként is.

Egyre több a hasonlóság a drónsztori és a Tesla publicitása között. Elon Musk az elektromos autózás atyjaként vonult be a történelembe, miközben a Tesla mellett már az EV színpadon szerepelt a Nissan Leaf is. A műszerfali tablet és az alapítóként híressé vált Musk publicitása azonban megtette hatását, róla szólt a sajtóban az elektromos autózás.

Pedig nem is vele indult a sztori.

A Tesla Motorst 2003. júliusában alapította Martin Eberhard és Marc Tarpenning, Elon Mask nyolc hónappal később 6,5 millió dollárral szállt be a kaliforniai cégbe, melynek legnagyobb részvényeseként az igazgatótanács elnöke lett. A folytatás és a nem éppen békés válás is megérne egy misét, de Trump elnökké választása óta már rég nem erről szólnak a hírek.

Kevés szó esik arról is, hogy az USA több államában bírósági ítélet mondta ki: megtévesztő az Autopilot elnevezés. Erre figyelmeztető bírói döntésre a sok ütközés miatt volt szükség, igaz, a cég mindig reagált és az elengedett gyeplővel, pontosabban kormánnyal közlekedő Teslák balesetei után mindig felhívta a tulajdonosok figyelmét a használati utasításra, vagyis az emberpilóta felelősségére. Szóval nem ajánlott menet közben szunyókálni a volán mögött...

De kanyarodjunk vissza a dróntémára, autóról felszálló és azon dokkoló repülőjárművet két márka is bemutatott 2016-ban, a genfi autószalonon.

Szokásához híven a svájci Rinspeed abban az évben is exkluzív modellel állt elő. Az Etos működött hagyományos, vagy autonóm üzemmódban, utóbbinál a sportkocsi összecsukható ZF TWR kormánya teljesen eltűnt a műszerfalban. Így az elől utazók kényelmesen bámulhatták a kézmozdulatvezérlésű 21,5 colos, ívelt Ultra HD panoráma monitorokat.

Az Etost nyolc külső HD kamera segítette a tájékozódásban és a biztonságos haladásban, ezek 180 fokos panorámaképet vetítettek a vezető elé. Szűk garázsokban a négy elforduló kerék kapott kiemelt szerepet, ráadásul a Curb View funkcióval az autó magától parkolt.

De ha ez még mindig kevés, akkor ott a sportkocsi többcélú fara, mely leszállóhely és kép-szöveg kijelző volt egyben. Simán landolhatott rajta egy drón, miközben az egyenként szabályozható 12 ezere LED-es platform üzenőfalként szolgált.

A Rinspeed közelében, a Palexpóban mutatta be aktuális tanulmánymodelljét a Renault, mely a Kwiddel beállt a drónos autók sorába.

Fél évvel később, 2016. szeptemberében szabadalmaztatta drónötletét a Ford, melynek mérnöki háziversenyén született a csomagcipelő robot, ami akár 130 kilót is elrepít a platóról a címzetthez, miközben elfér a pótkerék helyén. Az F-pickup tetején kialakított drónplatform már csak hab volt a Carr-E fejlesztési tortán.

Ahogy évtizedekkel korábban, úgy mostanság is gyorsan tanulnak a kínaiak, és nemcsak a járműiparban, hanem a kiegészítőkben is. A BYD után a Chery is az autó tetejére épített dokkolóval kínálja az AI-vezérelt drónrendszerét. A Fly Eye (Repülő szem) nevű szerkezetet az autóból is vezérleni lehet.

A BYD és a DJI közös fejlesztésű drónja menet közben is képes felszállni, vagy landolni, amennyiben az Exeed sebessége nem haladja meg az óránkénti 25 kilométert. Kétórás folyamatos repülésre képes, miközben 54 km/óra tempóval követi az autót és két kilométeres távolságból képes önállóan visszatérni, majd landolni.

Az akkucserés Battery Swap Edition alapja a DJI Mavic 3-as drón, a gyorstöltős Fast Charging Edition DJI Air 35-öst használ. Előbbit a BYD a luxusmárkájához, a Yangwanghoz, utóbbit az olcsóbb modellekhez tervezték. Kritérium, hogy a jármű magassága ne legyen több 205 cm-nél.

És hogy mire jó? Parkolót, vagy kiránduláson táborhelyet keres, de egyszerű élményfelvételre is alkalmas. Különleges tudás sem kell hozzá, mert előre programozott programokkal működik, csak választani kell egyet a harmincból.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!