Évtizedeken át szélcsatornák és aerodinamikai mérnökök formálták a karosszériákat, a profilból egyre inkább hasonlító modellek alaposan megnehezítették az autók felismerhetőségét.

Egyéni karakternek maradtak a hűtőmaszkok, a fényszórók, de egy divatnak köszönhetően az utóbbiak már egyáltalán nem segítenek egy márka modelljének azonosításában.

Megdőlt egy tabu és tiltás, egy törvényi szabályozásnak hála az autók elején és hátulján is végig futhatnak a fények. Járványszerű terjedésüket előkészítette és alaposan felturbózta a rohamtempóban fejlődő LED technika, mellyel már nemcsak a nappali menetfények, de akár a hűtőrácsok is világíthatnak.

Sőt, szöveget, ábrát is villanthatnak, vetíthetnek úttestre, járdára.

Sokáig tiltott megoldásokat engedett szabadjára a módosított EU szabályozás.

Egykor a finn piacon forgalmazott Lada Samarákon lejjebb szerelték a rendszámot és helyére, a két hátsó világítótest közé, mintegy azok meghosszabbításaként piros lámpa hatású betétet szereltek. Ezzel nemcsak dögösebb lett az autó feneke, de optikailag szélesebbnek is látszott.

A dizájntrükköt 1995-ben az Astra ráncfelvarrásánál is bevetette az Opel és a Toledo hátsóján a Seat, Ezek persze még nem világíthattak legálisan, napjaink Cuprája már igen, mert az előírások változtak, totális szabadságot kaptak a formatervezők és a világítástechnikusok.

A stílusnál is fontosabb a lámpák használata, a tinédzserkorúaknál fiatalabb modelleken már alap a nappali menetfény, ami a motor indításakor automatikusan világít, legalábbis elől. Ha korosabb a jármű, akkor ajánlott, sőt, az időjárási és látási viszonyoknak megfelelően kötelező is a tompított fényszóró használata.

Egy kis szabályismeret

A nappali menetfény lámpa nem lehet az úttest felületétől 250 mm-nél közelebb és attól 1500 mm-nél távolabb, illetve külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 400 mm-nél messzebb, így a különböző oldalon lévő lámpák belső szélei nem lehetnek egymáshoz 600 mm-nél közelebb.

Az olyan autóknál, melyek ennél keskenyebbek, vagyis a teljes szélességük nem éri el az 1300 mm-t, a belső szélek közötti minimum távolság 400 mm-re csökkenthető.

Köd előttem…

Van, aki az első ködlámpákat és hátsó ködzárófényt olykor ok nélkül, szabálytalanul használja.

Pedig a KRESZ ebben is világosan fogalmaz: Tompított, vagy távolsági fényszóró helyett, vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

Ködlámpát csak ködben, esőben, rossz látási körülmények között szabad felkapcsolni, lakott területen egyértelműen tilos a használata.

A 6/1990 KÖHÉM-rendelet konkrétabban fogalmaz: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. 5.14. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.”

Szóval ha nehezen is meghatározható a szabályos használat, a szabálytalan biztosan büntethető.

Illegális barkácsolás

Veszélyesek, ezért szabálytalanok a házilagos átalakítások, például az utólagos xenonbeépítés, bár sokan menőnek tartják a kékes fényt és a takarékos a LED-eket, de tiltottak az előírástól eltérő megoldások. Csak a komplett gyári lámpatest cseréje és a megfelelő szakember jelenthet legális megoldást, ami persze drága.

Európában azért tilos a LED-es átalakítás, mert a megváltozott vetítési kép elvakíthatja a szembejövőt, ráadásul az autós is rosszabbul lát vele, mert nem a megfelelő helyre jut fény.

Így december tájékán elszaporodnak a szélvédő mögé helyezett karácsonyfák és egyéb színes fények, amiket tilos használni menet közben, ahogy a színes neonfény az autó alatt, vagy a LED az ablakmosó fúvókában.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!