6. 1909: A visszapillantó tükör egy hölgy, Dorothy Levitt találmánya.

Dorothy Levitt (1882-1922) nevéhez több érdekesség is fűződik, rendkívüli vonzalmat érzett a sebesség iránt akár földön, vízen, vagy levegőben. Ő volt az első brit autóversenyző, aki 1903-ban felállította a világ első vízi sebességrekordját, amikor 31,1 km/h sebességet ért el. 1910 januárjában az Egyesült Királyság Aero Clubnak tagja lett.

Dorothy Levitt találta fel a visszapillantó tükröt. 1909-ben kezdeményezte, hogy a női vezetőknél mindig legyen egy tükör az autóban. Tanácsa szerint a tükör nem csak személyes használatra hasznos, hanem időnként feltartva láthatja a mögötte lévő forgalamat.

Eszeveszett száguldása miatt gyakran került összetűzésbe a rend őreivel. Levitt az autóversenyzés izgalmát a pisztrángok pecázásával vezette le. A póker és a rulett volt kedvenc időtöltése s ezt is mesteri fokon művelte.

Eseménydús élete szomorúan végződött. 1910-ben váratlanul eltűnt. Sokáig semmi hír nem szólt róla, mígnem az 1922. szeptember 27-én kiadott híradás szerint 1922. május 17-én, Marylebone-ban holtan találták az ágyában.

Ötlete képezte a visszapillantó tükör alapját, és a autógyártók gyorsan rájöttek, hogy nélkülözhetetlen tartozék és 1914-től kezdődően általánosan jellemzővé vált.

7. 1914: Florence Lawrence Irányjelző és féklámpa.

Florence Lawrence (1886-1938), a némafilmek ünnepelt sztárja imádta az autókat.

20. század elején ritkaság volt nemcsak a nők, hanem a szélesebb lakosság körében is, az autó használata, mivel elérhetetlen luxuscikknek számított. Florence imádott vezetni, és mindent megtanult a gépjármű működéséről.

„Számomra az autó olyan dolog, ami szinte emberi, olyasvalami, ami válaszol a kedvességre, a megértésre és a törődésre, ahogy az emberek is.”  - mondta Lawrence egy riporternek 1920-ban, amikor a vezetés a nők egyenlő jogainak egyik szószólójává vált. Az nők idegenkednek a műszaki dolgoktól. Florence Lawrence kíváncsian figyelte autója minden apró csikorgását és nyikorgását, és estenként orvosolta azt. 1914-ben Lawrence kifejlesztette a ma használt jármű irányjelzőjének korai változatát.

Tervezett egy mechanikus jelzőkart, amely egy gombnyomásra felemelte vagy leengedte az autó hátsó lökhárítóján lévő zászlót, amely tájékoztatta a többi vezetőt, hogy az autó merre fog kanyarodni. Abban az időben az irányjelzők, a féklámpák és az ablaktörlők egyetlen gépjármű kínálatában sem szerepeltek, fel sem merült ezek szükségessége.

Lawrence nemcsak a irányjelző rendszert alkotta meg, hanem fékjelzőt is. A fékpedál lenyomásakor egy STOP tábla pattant fel az autó hátsó lökhárítójáról. Ezek a funkciók sem hiányozhatnak a mai járművekben, de akkoriban ezek egyediek és úttörőnek számítottak.

8. 1917: June McCarrol nem gondolta, hogy egyszerű ötletével életeket menttett

June McCarrol találta fel a közúti sávelválasztást. Egyike volt a kevés nő orvosoknak, aki az indián rezervátumok betegeit ápolta. 1917-ben egy Ford T modellt vezetett és az országúton szembe került egy teherautóval. Lesodródott az útról, hogy a balesetet elkerülje. Ekkor támadt egy ötlete, miszerint felezővonallal kellene elválasztani a forgalmi sávokat, hogy elkerüljék a frontális ütközéseket. Személyesen festett egy másfél kilométeres fehér vonalat az egyik úton. Az utcát ma Indio Boulevard néven ismerik 1924-re a Kaliforniai Autópálya Bizottság elfogadta ötletét és 3500 mérföldnyi hosszan felező vonalat festettek az országútra. Nem sokkal ezután minden állam követte a példát a vezetők biztonsága érdekében.

Kaliforniában. 2002. április 24-én az Interstate 10 egy részét „Dr. June McCarroll Memorial Freeway”-nek nevezték el tiszteletére. Sokan úgy vélik, hogy 1906-ban a michigani Edward Hines készítette az első elválasztott sávokat. Akárhogy is történt, a lényeg, hogy az utak sokkal biztonságosabbak lettek McCarrollnak köszönhetően.

9. 1935: Helen Blair Bariett és a gyújtógyertya.

A korabeli gondtalan autózás egyik gyenge pontja gyújtógyertya volt, mert száz kilométerenként az elektródákat meg kellett tisztítani. A geológus Helen Blair Bariett (1901-1969) fejlesztette ki a timföld (alumínium-sziliciumoxid) alapú szigetelőanyagot. Kellő szilárdsága és kitűnő hőálló képessége alkalmassá tette a gyújtógyertyák szigetelésére. Korábban ezt a funkciót könnyen töredező csillámréteg látta el, ami gyakori gyertyacserékhez vezetett. Találmányát 1935-ben szabadalmaztatta, amellyel növelte a gyújtógyertyák élettartamát.

10. 1929: Clärenore Stinnes az első nő világ körüli útja.

Clärenore Stinnes az autógyártás történetének másik nagy utazója. Stinnes módos családból származó lány volt. 15 éves volt amikor apja gyára körül autót vezetett. Már 18 évesen jogosítványt szerzett. 24 éves korában kezdett versenyezni és két éven belül 17 díjat nyert.

Mindig is hitte, hogy a nők megtehetik azt, amit a férfiak: „Nem vagyunk jobbak a férfiaknál, de legalább annyira jók” – mondta egyszer egy interjúban. A bátor vakmerő tetteivel gondoskodott róla, hogy nevét világszerte megismerjék. 26 évesen Clärenore Stinnes belevágott legnagyobb kalandjába: az első nőként, aki megkerüli a világot autóval. 1927 május 27-én a németországi Frankfurtból indult világ körüli útjára a páros kelet felé vette az irányt: a Balkánon át a Kaukázuson át Szibériába, a Góbi-sivatagon át Kínába és Japánba, át az Andokon és át az Egyesült Államokon, majd végül hajóval visszatért Európába.

A 34 LE-s Adler Standard 6-os kocsival a tikkasztó hőségben, a jeges, saras, járatlan utakat leküzdve Clärenore és társai kalandos utazása 25 hónapig tartott. Az, hogy ez az életveszélyes expedíció befejeződött, nem kis részben annak a nőnek és makacsságának volt köszönhető, aki nem ismert lehetetlent. A kilométer-számláló 46.758 kilométert mutatott, amikor Stinnes és társa, a svéd operatőr, Carl-Axel Söderström 1929. június 24-én Berlinben áthaladt a célvonalon. Stinnes volt az első, aki vállalta a kockázatot, és autóval körbeutazta a világot – 23 országon keresztül.

Ne feledjük, hogy a múlt század fordulójának környékén, a század elején a hölgyeknek még szavazati joguk sem volt. Amíg a férfiak robotoltak, a hölgyek a háztartásban serénykedtek. Nem volt ritka családonként 4-8 gyermek sem. Ez pedig nem kevés elfoglaltsággal járt. Nem volt életszerű, hogy bonyolult, magas röptű találmányokkal rukkoljanak ki. Az egyetemi oktatás is a férfiak kiváltsága volt, következésképpen a nők iskolázottsága messze elmaradt a férfiakétól. Ha ez nem elég, a nők még a találmányukat sem nyújthatták be a Szabadalmi Hivatalokhoz a XX. század elején. Ennek ellenére, ha áttekintjük a hölgyek tetteit, találmányait, ötleteit, azt állapíthatjuk meg, hogy az autó történetében maradandót alkottak. Csak képzeljük el a gépkocsit visszapillantó tükör, irányjelző, féklámpa, fűtés, ablaktörlő, avagy az úttestet felezővonal nélkül. Mások, bátor, legendás utazásaikkal a kezdetleges autókon, a rendkívül rossz útviszonyok mellett elősegítették az autózás térhódítását, népszerűsítését. Mindezek tükrében lehet csak igazán nagyra értékelni a hölgyek teljesítményét.