A Lexus márkát a - beteges szintre emelt - tökéletességre való törekvés hívta életre. Csakhogy ez a szó mindenki számára mást jelent: van, akinek a komfortot és kényeztetést, és van, akinek a precizitást, a helyzet feletti uralmat, az adrenalinlöketet.

Pályafutása első húsz évben mindenekelőtt az elsőre koncentrált a Lexus: típusai kifinomultságukkal, egyedi hangulatukkal, zavarba ejtő megbízhatóságukkal vívtak ki osztatlan elismerést maguknak. És amikor már mindenki azt hitte, kiismerte a Toyota-csoport kékvérű családtagját, elérkezett 2008 és a Lexus IS F – egy előzmények nélküli sportszedán. A modellt már 2007 elején bemutatták, és az év őszén Japánban megkezdték a forgalmazását, de az exportpiacokra csak 2008 első hónapjaiban, azaz pontosan tíz évvel ezelőtt jutott el a márka személyiségének másik oldalát megvillantó modell.

Az IS F ötliteres, nyolchengeres szívómotorja 423 lóerőt és 503 Nm-t adott le – ez meghaladta az aktuális BMW M3 (4.4 V8, 420 LE, 400 Nm) és Audi RS4 (4.2 V8, 420 LE, 430 Nm) modellek paramétereit, és nem sokkal maradt el a jóval nagyobb, 6.2 literes behemóttal szerelt Mercedes AMG C63 451 lóerős, 600 Nm-es teljesítményétől.

Az F széria (a betű a flagship, azaz zászlóshajó kifejezésre éppúgy utal, mint a Fuji Speedway – a Lexus hagyományos tesztpályája – nevére) tagjai azóta is újra és újra feladják a leckét a konkurenciának nyers erő, kifinomultság, hanghatás vagy vezethetőség terén. Számtalan független összehasonlító teszt igazolta már: a Lexus az autóiparban szokatlanul rövid idő alatt utolérte több évtizedes sportautó-hagyományokkal bíró versenytársait.

Idén, az F sorozat tízedik születésnapján két limitált szériával tiszteleg kigyúrt testvére előtt a Lexus. A GS F szedán és az RC F kupé egyaránt abban a matt Nebula-szürke színben pompázik, amelyet annak idején kifejezetten az LFA szupersportkocsihoz kevertek ki, és azóta sem használtak sehol. A sötétszürke fenyegető tömbjét élénk színfoltok, kék féknyergek oldják fel; az utastérben kék karbonbetétek és kék bőrkárpitozású ülések feledtetik a monokróm külsőt.

A kék a kormánykeréken, a műszerfali árnyékolón és a váltógombon is visszatér; a GS F esetében kék biztonsági övek, az RC F-nél dombornyomott tetőkárpitozás teszi utánozhatatlanná a környezetet. Ezt el is várja az ember egy erősen korlátozott példányszámban készülő autótól: az RC F jubileumi változatából összesen 240 darabot gyártanak, a GS F-ből ennél is kevesebbet, mindössze százat.

A motorteljesítmény nem változik: mindkét modellt ugyanaz a 467 lóerős, 5.0 literes V8-as blokk hajtja, az RC F esetében Torsen részlegesen önzáró differenciálmű, a GS F-nél nyomatékvektor-szabályozású vezérlés közbeiktatásával.

A jubileumi példányok árazásáról még nem döntött a Lexus, ahogy arról sem, jut-e Európának a különleges modellekből.