Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
Az autópályákon gyakori, hogy a belső sávban valaki jóval lassabban halad a többieknél, mögötte pedig egyre hosszabbá válik a sor. Ez a helyzet balesetveszélyes lehet, nemcsak közvetlenül a lassú haladás miatt, hanem azért is, mert a türelmetlen autósok kockázatos manőverekbe kezdhetnek.
Olaszországban most konkrét intézkedéssel előznék meg ezeket a szituációkat: bírságot kaphat, aki az autópálya bal szélső sávjában 100 kilométer/óránál lassabban halad – írja a Totalcar az olasz kormány által nemrégiben előzetesen jóváhagyott törvényjavaslatról.

Olaszországban büntethetik a jövőben, ha az autópálya belső sávjában valaki lassan halad
A 100 kilométer/órás „lassúsági szabály” nem terjedne ki minden sztrádára, csak azokon az autópályákon vezetnék be, ahol irányonként legalább három sávon halad a forgalom. Akik az előírtnál lassabban haladnak, a jelenlegi elképzelések szerint 40 eurótól 160 euróig terjedő bírságot kaphatnak, ami körülbelül 15–60 ezer forintnak felel meg.
Persze a legalacsonyabb sebességet sem kell minden körülmények között tartani, lesznek kivételek is: ha a tábla más sebességet ír elő, vagy eső, sűrű köd, útépítés, baleset miatt veszélyes lenne, senkinek sem kell 100-zal száguldania. A többi sávban pedig továbbra is lehet lassabban haladni.
Magyarországon a KRESZ nem ír elő az olasz javaslathoz hasonló alsó sebességhatárt az autópályákra. Arra viszont van előírás, hogy milyen jármű hajthat fel a sztrádára: csak olyan, amely „sík úton legalább 60 kilométer/óra sebességgel képes haladni”. Igaz, ez a kikötés csak a jármű műszaki adottságaira vonatkozik, nem arra, hogy milyen gyorsan megy valaki.
A lassú haladásra csupán általános szabályt fogalmaz meg a KRESZ:
nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
Ez persze nehezen fordítható le konkrét sebességekre, sok minden függ az adott helyzettől is.
Az autópályákon viszont van egy másik fontos szabály is, ami nem a sebességre, hanem a párhuzamos közlekedésre vonatkozik, de összefügg azzal, hogy ne tartsunk fel másokat. Az előírás szerint a jobb szélső sávban kell haladni, a többi sávba csak előzéshez szabad átmenni, utána pedig vissza kell térni.
Autóval vagy motorral akkor maradhatunk a belső sávban, ha több járművet előzünk egymás után, feltéve, hogy ezzel nem akadályozzuk a mögöttünk gyorsabban haladókat. Akkor is maradhatunk a belső sávban, ha olyan sűrű a forgalom, hogy a külső sávba nem lehet biztonságosan visszatérni.
A sebességre vonatkozó táblák és szabályok szinte csak a maximális sebességről szólnak, de néhány ritka kivétel nálunk is akad. A kerek, kék alapon fehér számot mutató „Kötelező legkisebb sebesség” tábla azt jelzi, hogy legalább ennyivel kell haladni, kivéve, ha ez az út-, időjárási vagy látási viszonyok miatt veszélyes volna. Ha esetleg találkozol ilyennel, jó tudni, hogy csak a „Kötelező legkisebb sebesség vége” tábla oldja fel, amin át van húzva pirossal a szám.
Dimbes-dombos tájakon, emelkedőkön gyakori a lassabb járművek közlekedésére szolgáló kiegészítő sáv, az úgynevezett kapaszkodósáv. Ebben kell haladnia annak, aki lassabb a táblán jelzett sebességnél. Ha a táblán nem szerepel szám, akkor lakott területen kívül 70, lakott területen 40 kilométer/óra a határ; aki ennél lassabb, csak a kapaszkodósávban közlekedhet.
Kevesen tudják, hogy a vasúti átjáróknál is van alsó sebességhatár: csak folyamatosan, megállás nélkül, legalább 5 kilométer/óra átlagsebességgel szabad áthajtani a síneken. Felső sebességhatár is létezett korábban, viszont már évekkel ezelőtt eltörölték, ma az adott útszakaszon érvényes sebességhatár vonatkozik az átjáróra is.
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!


