A szervezet adatai szerint 2024-ben 880 000 járatra jutott egy baleset, azaz egymillió járatra nézve 1,13 volt a baleseti ráta, amely az 1,25-ös ötéves átlagnál kedvezőbb, ugyanakkor meghaladja a 2023-ban mért 1,09-es, rendkívül alacsony értéket.

A tavalyi évben 40,6 millió járat közlekedett világszerte az IATA számai szerint, ebből hét esetében történt halálos kimenetelű baleset (ebből 5 sugárhajtású és 2 turbólégcsavaros repülőgéppel), ez magasabb mint az ötéves átlag szerinti évi öt halálos baleset, a 2023-as évi egyetlen ilyen eseménynél viszont jelentősen több.

Fotó: AIRportal.hu

A halálozási kockázat továbbra is alacsony, 0,06 volt 2024-ben, amely ugyan duplája a 2023-as értéknek, a mutató az ötéves átlag (0,10) alatt van.

A tavalyi évben összesen 244, a szerencsétlenül járt gépek fedélzetén tartózkodó ember veszítette életét, ez mind a 2023-ban jelentett 72-t, mind az ötéves átlag szerinti 144-et jelentősen meghaladja.

Az IATA operatív biztonsági ellenőrzésének (IOSA) nyilvántartásában szereplő légitársaságok (beleértve az összes IATA-tag légitársaságot) baleseti aránya 0,92 volt egymillió járatra vetítve, ami jelentősen alacsonyabb, mint az IOSA-n kívüli légitársaságok által regisztrált 1,70-es érték. Az IATA taglégitársaságok esetében 1,1 millió járatra jutott egy baleset.

A balesetek régiónkénti eloszlása az üzemeltető honossága szerint. (Forrás: IATA)

Az év végén bekövetkezett, nagy visszhangot kiváltó katasztrófák ellenére a repülésbiztonság hosszú távú története folyamatos javulást mutat – emelte ki az IATA közleménye. Hozzátették: egy évtizeddel ezelőtt az ötéves átlag szerint (2011-2015) 456 000 repülésre jutott egy baleset, míg a 2020-2024 közötti időszakban átlagosan 810 000 repülésre.

A szervezet szerint tavaly a leggyakoribbak a repülőgépek farokrészének a futópályához ütközésével járó, valamint a futópálya-elhagyásos (letérés/túlfutás) balesetek voltak.

Az IATA figyelmeztetett a konfliktusövezetekben tapasztalt kockázatok növekedésére, valamint a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS) zavarásával kapcsolatos egyre gyakoribb incidensekre is.

„Egyetlen polgári légijármű sem válhat – szándékosan vagy véletlenül – katonai műveletek célpontjává. A kormányoknak fel kell lépniük, fokozniuk kell a hírszerzési információk megosztását, és egyértelműbb globális protokollokat kell létrehozniuk az ilyen tragédiák megelőzése és a polgári légi közlekedés védelme érdekében” – hangsúlyozta Willie Walsh, az IATA főigazgatója.

Forrás: AIRportal.hu