Hamarosan berobban a balatoni főszezon, a parton pedig komoly kihívás lesz leteríteni a plédünket. A napsütéses, jó idő azonban néha hirtelen viharossá változhat, és veszélyessé válhat a tóban maradni. Erre figyelmeztet a balatoni viharjelzés, ezért nem árt tudni, melyik jelzés mit jelent. 

Borús kilátások

Viharjelzési fokozatok

Három fokozatot különböztetnek meg a balatoni viharjelzésben:

• Alapfok esetén nincs semmilyen jelzés. Ez a fokozat a szélcsendnél kezdődik, amikor tükörsima a vízfelület, és az óránként 30-39 kilométeres, élénk szélig tart, amikor a közepes hullámok között sok fehér tarajos hullám is előfordul, és hullámpermet is megjelenik. 
• Az elsőfokú viharjelzésre a percenként 45 villanással működő sárga villogó fény hívja fel a figyelmet. A szél erős vagy viharos, sebessége óránként 40-60 kilométeres. Magas, illetve tornyosuló hullámok jelennek meg, fehér habos tarajjal, amelyet a szél továbbvisz a víz felszínén. Ilyenkor csónak, illetve vízi sporteszköz (például szörf) csak a parttól számított 500, illetve 200 méteren belül közlekedhet. Még lehet fürdeni, de kerüljük a matracos, gumicsónakos fürdőzést, mert elsodródhatunk.
• A másodfokú viharjelzést percenként 90 villanással működő sárga fénnyel jelzik. A szél sebessége meghaladja a 60 km/órát, de akár a 100 km/órát is elérheti, a vihartól az orkánig minden előfordulhat. A hullámok még magasabbá válnak, a szél egyre több vizet kap fel, a vízfelszín is egyre fehérebbé válik, a látási viszonyok romlanak. Ilyen időben tilos fürdeni! Csónak, vízi sporteszköz nem közlekedhet a tavon.

Most éppen nincs viharjelzés

A viharjelzés története

Idén 85 éve működik a balatoni viharjelzés, ami 1934. július 8-án indult meg a tavon. A rendszer kiépítésére azért került sor, mert a harmincas évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált, megélénkült a vízi sport, ám a viharok egyre több áldozatot követeltek. Elindítását Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus kezdeményezte.

Eleinte 15 állomásból állt a rendszer, szirénákkal, árbocra húzható piros színű kosarakkal, valamint viharágyúkkal figyelmeztettek a veszélyes időjárásra. A bajba jutott fürdőzök és hajósok megmentésére elindult a Magyar Vöröskereszt „vízbőlmentő” szolgálata is Siófokon.

Az automata fényjelző rendszert 1988-ban alakították ki, de akkor még más ritmusú villanást használtak. A fényjelzéseket 2004-től az uniós előírásokhoz igazították, így azóta az első fokú jelzésnél percenként 45-öt, másodfoknál pedig 90-et villannak a készülékek. 

2012-től a Balaton három medencéjére külön viharjelzést adnak a szakemberek, ugyanis gyakran előfordul, hogy csak a tó egyik részén van veszélyes időjárási esemény, máshol zavartalanul lehet fürdőzni vagy vitorlázni. Az új felosztással egy Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, egy Badacsonytól Tihanyig tartó középső, valamint egy Tihanytól Balatonkeneséig húzódó keleti medence jött létre.

Ilyenkor a kacsák is a parton maradnak

A riasztásokat az Országos Meteorológiai Szolgálati Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából adják ki. A meteorológusok időjárási radarok, mérések, műholdak és szuperszámítógépek segítségével jelzik előre a várható időjárást.

Más tavainkon is van viharjelzés

A viharjelző szolgálat minden év április 1-jétől október 31-ig működik. A Balaton partján 46 viharjelző állomás van, és ebben az évben a tó mindhárom medencéjében működik egy-egy napelemes, jelzőlámpás állomás is. 

De nemcsak a Balatonon, hanem három másik magyarországi tavon is működik viharjelzés. A Velencei-tavon 4, a Tisza-tavon 5, a Fertő-tavon 11 viharjelző állomás figyelmeztet a veszélyre.

Ha a vízben vagy a parton vagy, a legegyszerűbb az állomások jelzését figyelni. De az aktuális időjárási helyzet nyomon követhető a meteorológiai szolgálat honlapján vagy a Meteora nevű mobilalkalmazásban is.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!