Klasszikusoktól idézek: Hofi híres poénja, hogy az ész van legjobban elosztva a világon, mert mindenki azt hiszi, hogy neki több jutott. Sir Stirling Moss, minden idők egyik legnagyszerűbb autóversenyzője mondta, hogy ő még sosem találkozott olyannal, aki saját véleménye szerint gyenge szerető vagy autóvezető… Eszerint mindenki okos sofőr. Ha tényleg így lenne, nem halnának, sérülnének meg ennyien autóbalesetben. Tehát legtöbbünknek hamis az önképe.

A Cristo megbízásából készített friss reprezentatív közlekedésbiztonsági felmérés (a 18 év feletti, személygépjárművet rendszeresen vezető magyar lakosságot reprezentálja nemek, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint, 425 fő bevonásával) szerint a hazai gépkocsivezetők 80 százaléka úgy gondolja, kizárólag önmagától függ, hogy veszélybe kerül-e. Hamis önismeretük irreális biztonságérzetet sugall. A magyar autósok harmada gondolja úgy, hogy jobban vezet az átlagnál, tíz emberből nyolc pedig úgy érzi, hogy általában maximálisan rálát közlekedési helyzetekre. Ugyan egészséges magabiztosságra szükség van a volán mögött, kérdés azonban, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a túlzott önbizalom és józan belátás között.

A felhasználás-alapú autós szolgáltatásairól ismert Cristo tavasszal újabb közlekedésbiztonsági kampányt indít a Drivingcamp szakmai partnerségével, arra keresve választ, hogy mi magyarázza a sokszor alaptalan, fals kontrollérzetet az autóvezetőkben, és milyen veszélyeket rejt, ha bátrabb műveleteket is megengednek maguknak. Hiába van ugyanis a kormány a kezünkben, az utakon nem minden rajtunk múlik. Az adott helyzetnek csupán a saját autónk határáig vagyunk urai, a sokszereplős közlekedésben ezernyi váratlan szituációval találkozhatunk, a helyzet pedig bármelyik pillanatban kiszámíthatatlanná válhat.

„Autóvezetőként mindenki felelőssége a közúti közlekedés e sajátosságának tudatosítása – állítja Szota Szabolcs, a Cristo alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője. A Cristo célja, olyan autósoknak nyújtani szolgáltatást, akik nemcsak saját magukra, de másokra is figyelnek a volán mögül. Ezért időről-időre a közlekedésbiztonság egyes területeit szakember segítségével kielemezve nyújt támogatást autósoknak, hogy tudatosabban vezessenek.

Tavalyi kampányában a Cristo a stressz kezelését járta körül, az ideiben pedig megvizsgálja, mennyire értékeljük túl saját szerepünket és képességeinket vezetés közben. A kampányt és a magyar sofőrök magatartásának megértését egy szakértővel közösen összeállított, reprezentatív felmérés is támogatja, amelynek értékelésében Zerkowitz Dávid közlekedéspszichológus nyújt segítséget.

A megfelelő autós közlekedéshez szükség van egészséges önbizalomra, de kérdés, hogy képes-e az ember a gyors és pontos helyzetfelismerésre, és azonosítja-e a határait, amikor nem a rutinban, vagy az adott érzelmi állapotban bízik – hangsúlyozza Zerkowitz Dávid. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy hajlamosak vagyunk kissé túlértékelni saját vezetési kompetenciánkat, a racionalitást felismerjük, ám az adott szituációban időnként érzelmi érvek mentén döntünk. Pedig a kockázatot nem megúszni kell, hanem elkerülni.

A racionalitást jelzi, hogy habár a válaszadók 68 százaléka úgy érzi, általában vagy mindig maximálisan rálát az adott szituációra az utakon, a sofőrök csupán egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy a többi autós soha nem tudja meglepni.

A kutatás alapján a kevesebb, mint egy éve vezetők kevésbé látják be a korlátaikat, hajlamosabbak olyan döntést hozni, ami azt feltételezi, ők befolyásolják a forgalmi helyzet kimenetelét. Jelentősen befolyásolja a gondolkodást a gépkocsivezetők rutinja is: a több mint tíz éve vezetők mintegy 40 százaléka véli, hogy jobban vezet az átlagnál. Erre a csoportra jellemzőbb a kockázatvállalás is, ők például hajlamosabbak inkább gázt adni egy besorolni akaró jármű előtt, hogy mögéjük kerüljön.

A felmérésre adott válaszok megerősítették, hogy a versengő, esetenként agresszióhoz vezető közlekedési stílus a férfiaknál gyakoribb, ők hajlamosabbak túlértékelni képességeiket: a férfi válaszadók 42 százaléka képzeli, hogy jobban vezet az átlagosnál, a nőknél ez az arány csupán 22 százalék.

A felmérés eredményei szerint legkevésbé megfontoltan a több mint öt éve vezetők (de 60 év alattiak), valamint azok a 18-39 év közöttiek vezetnek, akik az elmúlt egy évben kaptak jogosítványt. A 25 évesnél fiatalabb generációra jellemzőbb a magasabb kockázatvállalás, ez magyarázza, hogy az önhibás baleseti adatok relatív értelemben náluk legnagyobbak. A vezetéstámogató automatikába vetett bizalom is a fiatalabb korosztály körében erősebb, ők azok, akik hajlamosabbak lehetnek nagyobb mértékben az autójukra bízni a biztonságot.

„Az automata vezetést segítő rendszerekbe fektetett bizalom érthető és kívánatos is, hiszen meg kell tanulnunk együtt élni az új technológiákkal, ugyanakkor a felelősség nem ruházható át a gépre. Az ilyen gondolkodás elaltatja az ember természetes figyelmi készenlétét, ami ritkább, de nehezebben kivédhető, súlyosabb balesetekhez vezethet” – figyelmeztet a közlekedéspszichológus.

A Drivingcamp Vezetéstechnikai központ (Zsámbék) a témára fejlesztett ügyességi tanpályáján akárki próbára teheti vezetési rutinját. Ráadásul a Cristo saját weboldalán hívja komoly játékra az érdeklődőket, a „Vigyázat, önbizalom-veszély az utakon!” kampány keretében: interaktív videóban szimulálnak olyan közlekedési szituációkat, amelyeknél döntési helyzetbe kerülnek az autóvezetők. A játék lényege, hogy a döntésüktől függően más-más következmény valósul meg, az egyes szituációk után pedig az adott helyzet megelőzéséhez kapcsolódó biztonsági tanácsokat kapnak a játékosok a Drivingcamp szakértőitől. A videó célja ráirányítani a figyelmet a közlekedés csak részben kiszámítható természetére, illetve segíteni a felkészülést váratlan helyzetekre.

Könnyű a világot megismerni, de nehéz saját magunkat – mondja a távolkeleti szállóige. Ebben kell még javulnunk!