Évtizedeken át csak ipari és nemzetközi vásárok részeként jelentek meg a személykocsik, sokan ezek miatt zarándokoltak a kőbányai vásárvárosba, ahova 1974-ben költözött a BNV. Az Albertirsai út már korábban is autós találkahely volt, hiszen parkolójában hétvégeken használt-kocsi piac működött. Nem is akármilyen forgalommal, mert továbbra is hiány volt az újakból.

Amerikai márka a magyar piacon: Chevrolet premier        Fotó: Boros Jenő

Reménykeltő piac

A világcégek komoly lehetőségeket láttak a magyar piacban, mert lakosságarányosan enyhén szólva is ritkás volt a gépjárműállomány. Amíg a nyugat-európai országokban és az USA-ban már minden második-harmadik lakosra jutott egy személyautó, Magyarországon csak minden tizedikre.

És nemcsak kevés volt az autó, hanem az állomány átlagkora is magas volt, műszaki színvonala pedig alacsony, ami rossz alkatrészellátásnak és a ritkás szervizhálózatnak volt köszönhető. Dúlt a fusizás és a feketekereskedelem.

Renault Wind koncepció                        Fotó: Boros Jenő 

Ötletből show

A Hungexpó rendezvényeken egyre több nyugati autómárka jelent meg, így felmerült az önálló autókiállítás ötlete, de egyelőre még csak kisebb léptékben. Igazi autóexpóra 1988–ig kellett várni.  Sokan kételkedtek és komoly volt az ellenzők tábora is, de a látogatottsági adatok felülmúlták a legoptimistább várakozásokat.

Nemzetközi szintet is meglépő autóexpót először Haris György és felesége, Haris Éva csapata rendezett. Merész ötletnek tűnt a budapesti autóshow ötlete, mert nem csak elszántság, de deviza is kellett hozzá.

Herr Denzel, Pestre vinném a Ferrariját!

Bécsi munkája idején találkozott Haris György az autós kereskedőhálózatot működtető Denzel úrral, akinek felajánlotta, hogy személyesen elvezeti egyik Ferrariját Budapestre, ahol azt kiállíthatnák a márciusi Turizmus kiállításon. Az osztrák úr mosolygott és csendben csak annyit mondott, hogy az idegenforgalmi expó nem érdekli, de egy autóexpó igen. Haris György szaván fogta, és megcsinálta.

Kőbányán rendszeres kiállító lett a Ferrari    Fotó: Boros Jenő

ASTA díszletekkel

1988-ban először rendezték meg Budapesten az ASTA nemzetközi kongresszusát a kőbányai A-pavilonban, ahol négy méter magas mini-Országház és Halászbástya volt a díszlet. Haris György letárgyalta a szervezőkkel, hogy a díszleteket ne bontsák le az esemény után és azokkal olyan autókiállítást hozott össze a következő hétvégére, hogy november 3-ától 7-ig százezren fizették meg a 160 forintos belépőt. A látogatói rekord óriási kasszasikert eredményezett, állami támogatás nélkül.

Peugeot tanulmnyautó a Budapesti Autószalonon        Fotó: Boros Jenő

Elszámolási gondok

A magyarországi változások is jelezték, hogy nem reménytelen álom a budapesti autószalon megvalósítása. Nem csalódtak, mert már az első is sikeres lett: az első évben százezren, a következőkben már kétszázezren látogattak ki a Budapesti Autószalonra, ennek ellenére a másodikat már nem Kőbányán rendezték.

A magyarázat szerint a nyereségelvonások miatt a Hungexpo nem volt érdekelt a látogatottság növelésében, mert a szerződés szerint csak a húszezredik ember utáni bevétel járt a Haris-csapatnak, amiért szabályosan meg kellett küzdeniük, mert a kőbányai személyzet érdektelensége miatt már a második napon alaposan lazult a belépés ellenőrzése, több ezer látogatót ingyen engedtek be a kiállításra. Voltak egyéb elszámolási problémák is, a vaskalapos vezetést egyébként is zavarta a szervező Haris-csapat hatmillió forintos nyeresége. A nem felhőtlen kapcsolat miatt a következő autókiállítást már a Budapest Sportcsarnokban rendezték.

Csodás lányok és autók a Budapest Sportcsarnokban       Forrás: Délmagyarország/Nagy László 

Kitérő a BS-be

Több helyszínen is volt néhány járműkiállításos próbálkozás, koncertek és sportesemények mellett autószalont is rendeztek például az 1982–ben felavatott 12 ezer négyzetméteres alapterületű Budapest Sportcsarnokban, mely sok emlékezetes programnak adott otthont. A régi Budapest Sportcsarnok krónikájának extrém eseménye volt 1988. decembere, amikor a legendás motorversenyző, Kökényesi György nagy sikerű teremcross versenyt rendezett.

1989. november 9-én nyílt meg az immár II. Budapesti Autószalon, melyen többek között a Citroen, a Ford, a Peugeot és a Sachs is részt vett.

A Budapest Sportcsarnok sikersorozatának karácsonyi vásár vetett véget, mert az egyik felelőtlen árus égve felejtett gyertyája miatt 1999 december 15-én hajnalán leégett az épület és a tűz okozta hatalmas szerkezeti károk miatt már nem volt érdemes újjáépíteni.

Motorok a Honda standon     Fotó: Boros Jenő

Show time

Az egyszeri kitérő után a harmadik Budapesti Autószalont ismét a kőbányai Expón rendezték.

A későbbi Hungexpo vezérigazgatóval, Boros Istvánnal 2001-től 2005-ig már jó szakmai kapcsolat alakult ki. A Haris-csapat 13 szalont csinált végig, de legalább annyira sikeres volt a FeHoVa, vagyis a fegyver, vadászati és horgászkiállítás.

Az Autószalon szervezési joga 2000-ben a Hungexpo Rt-hez került, Harisék úttörő korszaka példaértékű volt a kapitalizmus világában, a magyar szervezők sokat tanultak a külföldi autósszakmai rendezvényeken, csillogó nemzetközi kiállításokon.

Opel Combo világpremier a Hungexpón      Fotó: Boros Jenő

Nemzetközi szint

A 2000-es években már megjelenésében és felhozatalában is nemzetközi, sőt világszintűvé nőtte ki magát a kiállítást, ahol magas rangú volt a szakmai részvétel és a politikusok is szívesen jelentek meg. A legtöbb márka a nemzetközi szalonra időzítette új modelljének magyarországi bemutatóját, de akadt világpremier is.

Egyre fontosabb szerepet kapott a magyar járműipar és a hazai beszállítók megjelenése, sőt a közlekedésbiztonság és a járműkrónika is látványosan szerepelt.

F1-es Renault a kőbányai autószalonon                   Fotó: Boros Jenő

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!