Palkovics László kifejtette: eddig alapvetően azt tekintették iskolai kirándulásnak, amit tartalmazott az intézmények pedagógiai programja. Most ezt pontosítják, és rögzítenék azt is, hogy mi számít külföldi iskolai kirándulásnak. A formálódó javaslatban - amely jövő héten kerülhet az Országgyűlés elé - az szerepel, hogy külföldi iskolai kirándulásnak az minősül, amit egy nevelési-oktatási intézmény legalább hét tanulójának részvételével szerveznek.

Rögzítenék, hogy a diákokat felügyelő személy az oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll, s azt is, hogy a térítésköteles kirándulás nem a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, 2001-es törvény alá tartozó államokba irányul. Palkovics László elmondta, hogy a veronai buszbalesetnél nem nagyon lehetett tudni, ki érintett a balesetben. Az iskoláknak ezért pontosan rögzíteniük kellene, kik azok, akik egy adott kiránduláson részt vesznek.

Palkovics László, aki szerdán Zsámbékon az Országos Személyszállítási Szakmai Konferencián tartott előadást, jelezte, egyeztetés kezdődik a szakmai szervezetekkel, s az a kormány álláspontja, hogy az emberi tényezők közlekedési balesetekben betöltött szerepét csökkenteni kell. Ennek érdekében a járművezetők alkalmasság-vizsgálatát és vezetéstechnikai felkészítését, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és biztosítása mellett hatékonyabbá kell tenni. Szigorítani kell a gyermekeket szállító járművek, iskolabuszok műszaki alkalmassági követelményeit.

Az iskolásokat szállító járművek és vállalkozások, utazásszervezők kiválasztása során a jogszabályoknak és a tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak való megfelelésen túl fokozott figyelemmel kell eljárni a vezetést támogató rendszerek, valamint a gyermekek biztonságát célzó szolgáltatások, aktív és passzív rendszerek megkövetelésekor. Az iskolások szállításának megtervezése során fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy mind a járművezetők, mind pedig az utazó tanulók kipihenten közlekedjenek és kerülni kell az éjszaka történő utazást.