Az Európai Közlekedésbiztonsági Charta (ERSC) idei, „Excellence in Road Safety Awards" díjának döntőjébe öt kategóriában tizenöt kezdeményezés jutott be – röviden mindet bemutattuk összefoglaló cikkünkben. Most az egyik legkevésbé látványos, mégis talán legfontosabb kategóriát vesszük közelebbről szemügyre: a munkahelyi közlekedésbiztonságét. Ez a szakterület a munkába járás közbeni, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó közúti utazások és úton végzett munkák kockázatait fogja át. Uniós szinten nincs ezekről egységes, teljes körű adatgyűjtés, a rendelkezésre álló becslések szerint azonban a munkával összefüggő közúti balesetek a halálos kimenetelű munkahelyi események jelentős részét adják.

A litván Roadmaster VR a hivatásos kamionsofőrök képzését viszi virtuális valóságba. A teherautókban gyűjtött stressz- és biometrikus adatokat – például a pulzust és a bőr elektromos vezetőképességét – 5G-hálózaton továbbítják, az eredményeket a Kaunasi Műszaki Egyetem elemzi, majd VR-környezetben pontosan rekonstruálják a sofőr kritikus helyzeteit, aki így biztonságos körülmények között „vezetheti újra" a saját stresszes szituációit. A rendszer kifejezetten azokra a harmadik országokból – Indiából, Brazíliából vagy a Fülöp-szigetekről – érkező sofőrökre fókuszál, akiknek gyorsan kell alkalmazkodniuk az európai szabályokhoz és közlekedési kultúrához; a megoldás eddig több mint száz ilyen sofőr beillesztését segítette. A pályázó közlése szerint a VR-rel felkészített sofőrök 18,4 százalékkal kevesebb balesetet szenvedtek, mint a képzésben nem részesült, kétszáz fős történeti kontrollcsoport; az eredmény a CargoGO partnerflotta belső üzleti adataiból származik. A Kaunasi Műszaki Egyetem a biometrikus és pszichometriai értékelésben vett részt, a baleseti adat független hatósági vagy tudományos ellenőrzéséről azonban nem számol be a pályázati adatlap. A konzorciumi fejlesztés teljes költségvetése mintegy 4,3 millió euró, vagyis megközelítőleg 1,7 milliárd forint; ebből 2,72 millió eurót a litván helyreállítási és ellenálló képességi terv, a Next Generation Lithuania biztosított, mintegy 1,6 millió eurót pedig a projektgazda saját forrásból finanszírozott.

A portugál Brisa, az ország legnagyobb, közel háromezer főt foglalkoztató és mintegy 1500 kilométeres hálózatot kezelő autópálya-üzemeltetője az utakon dolgozó munkások védelmét emelte rendszerszintre. A 2023-ban, több súlyos munkabaleset után indított „Vision Zero" program a dolgozók kitettségét csökkenti: gépesíti a legveszélyesebb feladatokat, javítja a jelzések és a járművek láthatóságát, és fizikai védelmet biztosít a forgalom felől. Utóbbihoz 19, teherautóra szerelt ütközésienergia-elnyelő berendezéssel, vagyis TMA-val felszerelt védőjárművet állított munkába, amelyek nagyjából 17 500 üzemóra alatt tíz ütközést fogtak fel anélkül, hogy halálos vagy súlyos sérülés történt volna; a pótkocsira szerelt változtatható jelzésképű táblák (VJT) kísérleti alkalmazása pedig 80 százalékkal csökkentette a jelzésfelállítás idejét. A vállalat tanúsított munkavédelmi és közlekedésbiztonsági rendszerének adatai szerint 2025 végére 9 százalékkal csökkent a kieséssel járó munkahelyi balesetek gyakorisági rátája, a program bevezetése óta pedig nem történt munkavégzés közbeni haláleset. Diogo Torcato, a Brisa képviselője már egy 2022-es szakmai fórumon úgy fogalmazott: a nulla haláleset az egyetlen elfogadható eredmény.

A Brisa döntőbe jutott programjához hasonló megoldások TMA-val felszerelt védőjárművekkel, gépesített munkafolyamatokkal és korszerű jelzésekkel csökkentik az autópályán dolgozók forgalmi kitettségét. (Forrás: AI generált illusztráció)

A spanyol közlekedési hatóság (DGT) cantabriai igazgatósága a szemléletformálás felől közelít, méghozzá szokatlan eszközzel: szabadulószobával. A tréning egy fiatal pizzafutár súlyos balesetét rekonstruálja, amelyet a „harminc percen belüli kiszállítás" nyomása, egy rossz műszaki állapotú robogó és egy vezetés közbeni telefonhívás együtt okoz. A résztvevők tűzoltói, rendőri, egészségügyi és civil beavatkozócsoportok szerepében, láthatósági mellényekkel és további, élethű kellékekkel, hatvanperces időnyomás alatt oldják meg a feladatokat, közben pedig végigveszik a munkával összefüggő közlekedés tipikus kockázatait, a figyelemeltereléstől az elsősegélyig. Hogy miért fontos mindez, arra a spanyol adatok adják meg a választ: 2024-ben Spanyolországban több mint 76 ezer munkával összefüggő közúti baleset történt, és 239 munkavállaló vesztette életét – ez az összes spanyolországi közúti haláleset 13,3 százaléka. A hatóság a tréninget egy regionális munkavédelmi intézettel közösen fejlesztette, és beépítette a CIRCULA nevű vállalati mobilitási programba. A pályázati adatlap szerint a CIRCULA-hoz kapcsolódó vállalati mobilitási tervek és szemléletformáló intézkedések együttes alkalmazása mellett a részt vevő cégeknél 10–15 százalékkal csökkent a munkába járás és a munkavégzés közbeni közúti balesetek száma – ez a program saját hatásértékelése, és nem kizárólag a szabadulószobás tréning önálló eredménye. A program eddig több mint kétszáz dolgozót képzett közvetlenül, a részt vevő munkavédelmi szakemberek további tevékenységén keresztül pedig a szervezők becslése szerint mintegy tízezer munkavállalót érhetett el közvetve.

A három döntős együtt jól kirajzol egy ívet: a Roadmaster a bajt képzéssel előzné meg, a Brisa a helyszínen, fizikai védelemmel, a DGT pedig a fejekben, tudatosítással. Mindhárom kezdeményezés abból indul ki, hogy a munkához kapcsolódó közlekedés kockázatai nem mellékes problémák, hanem önállóan kezelendő munkabiztonsági feladatok.

Miért érdekes mindez Magyarország számára?

Az idei döntőben – ahogy összefoglalónkban is jeleztük – magyar kezdeményezés egyetlen kategóriában sem szerepel, így a munkahelyi közlekedésbiztonság területén is főként a nemzetközi példákból meríthetünk. Márpedig mindhárom döntősnek van kézzelfogható hazai vetülete. A hivatásos sofőrök képzése Magyarországon régóta napirenden van: már több mint tíz évvel ezelőtt, 2015-ben ötmilliárd forintos állami és uniós program indult a C és E kategóriás járművezetők képzésének támogatására, így a Roadmasterhez hasonló, gyakorlatorientált felkészítés a magyar fuvarozásban is releváns lehet. A közutakon dolgozó munkások védelme sem elvont kérdés: a Brisáéhoz hasonló, teherautóra szerelt ütközésienergia-elnyelő berendezések a magyar autópályákon is életet mentenek, ahogy arról az ütközésienergia-elnyelő berendezésekről szóló cikkünkben írtunk, felidézve egy M7-esen történt esetet is. A munkával összefüggő balesetek súlyát pedig jól mutatja, hogy ezek régóta a munkahelyi közúti balesetek uniós statisztikáinak alulbecsült, mégis jelentős tételét adják – éppen ezért fontos a DGT-hez hasonló, munkavállalókat célzó szemléletformálás.

Az ERSC díj győzteseit november 23-án, egy brüsszeli díjátadón hirdetik ki. A három döntőbe jutott jelentkező szakmai munkája már most megmutatja, hogy a munkahelyi közlekedésbiztonság nem egyetlen eszközön múlik: a képzés, a fizikai védelem és a tudatosítás együtt csökkentheti a kockázatot azok számára, akik munkájuk során vagy a munkába járás közben rendszeresen közlekednek.

Fogalmak:

Európai Közlekedésbiztonsági Charta (European Road Safety Charter, ERSC): az Európai Bizottság által vezetett közlekedésbiztonsági platform, amely több mint négyezer szervezetet és magánszemélyt fog össze; évente díjazza a legjobb kezdeményezéseket.

Teherautóra szerelt ütközésienergia-elnyelő berendezés (Truck Mounted Attenuator, TMA): a munkaterület előtt álló védőjármű hátuljára szerelt, szabályozottan deformálódó szerkezet, amely ráfutásos ütközéskor elnyeli a becsapódó jármű mozgási energiájának jelentős részét, védve az úton dolgozókat és a jármű utasait.

Munkával összefüggő közúti baleset: a munkába járás során, illetve a munkavégzéshez kapcsolódó utazás vagy úton végzett tevékenység közben bekövetkező közúti baleset. A fogalom tágabb lehet a magyar munkajog szerinti munkabaleset meghatározásánál.

Források: European Road Safety Charter – Announcing the 2026 finalists for the Excellence in Road Safety Awards; a munkahelyi kategória három döntősének ERSC-adatlapjai; CargoGO – RoadMaster VR projektleírás; Brisa Auto-Estradas de Portugal – vállalati profil; APCAP Newsletter No. 29 – Diogo Torcato Vision Zero-nyilatkozata; EU-OSHA – munkával összefüggő közúti közlekedésbiztonsági háttéranyagok; OFA Nonprofit Kft. – gépjárművezető-képzési program. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.