Egyre közelebb van az az idő, amikor a közúti közlekedésben tért hódít az elektromos hajtás. A változás egyet jelent azzal, hogy az iparágnak az eddigieknél jóval több úgynevezett ritkaföldfémre lesz szüksége. A LED-technológia, az elektromágnesek, az elektromotorok mind-mind igénylik ezt az anyagot. Minél innovatívabb egy ipari termék, annál nagyobb mértékben függ a ritkaföldfémektől. Például a Toyota Prius hibrid járműveinek akkumulátorai önmagukban 10 ezer tonna ritkaföldfémet igényelnek.

Csakhogy a ritkaföldfémek, mint a diszprózium, neodímium, prazeodímium, szamárium, terbium, európium, ittrium vagy szkandium korlátozottan érhetők el a glóbuszon. Legnagyobb kitermelőjük Kína, amely, ha érdekei úgy kívánják, korlátozza a kivitelt. A növekvő ipari igény ráirányítja a figyelmet a másodlagos forrásokra. Ilyen lehet a vörösiszap, amely az alumíniumgyártás mellékterméke.

LED-fényszóró az Audi TT orrában. A fénykibocsátó diódák, az akkumulátorok, a kijelzők gyártásához rengeteg ritkaföldfém kell

Az alumínium mára a korszerű technológia szinonimája, a súly és az üzemanyag-fogyasztás csökkentésének eszköze a járműgyártásban. Csakhogy ennek a könnyű, tiszta, hi-tech anyagnak az előállításához bauxitot kell bányászni, azt rendkívül finom porrá őrölni és lúgos oldatban feldolgozva kivonni a fémet. A baj az, hogy a feldolgozott meddő a nyakunkon marad: jelenleg a földkerekségen hatvan országban összesen hárommilliárd tonna vörösiszapot raktak le, és ez a mennyiség évről évre 150 millió tonnával növekszik.

Az utóbbi években egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a kutatóintézetek és a tárolással foglalkozó szervezetek, hogy a vörösiszapban rejlő értékes elemeket kinyerhetővé tegyék. Az alapanyag döntő hányada fémek oxidjaiból áll, legnagyobb része vasérc, de komoly mennyiségben található benne alumínium, valamint titán is. De az igazán nagy haszonnal a feldúsult ritkaföldfémek kinyerése kecsegtet. Ezek a jármű-, a légi, a telekommunikációs, az energia-, a világítás- és a zöldtechnológia-, valamint az űr- és hadiipar stratégiai nyersanyagai, amelyek a Föld kevés pontján hozzáférhetők megfelelő koncentrációban, és sehol olyan mértékben, mint egyes vörösiszapokban. A világpiacon kitartóan nő a kereslet ezek iránt az anyagok iránt, és ezzel párhuzamosan emelkedik az áruk is.

– A vörösiszap hasznosításának legfőbb gátja jelenleg az, hogy az anyagok szétválasztása ma még igen költségigényes. Ám látva a világpiaci folyamatokat, illetve a már több mint 1200 ilyen irányú bejegyzett szabadalommal jellemezhető intenzív fejlesztéseket, jó eséllyel éveken belül a vörösiszapban nem problémát, hanem stratégiai készleteket fogunk látni – mondta el lapunk kérdésére Deák Róbert, a Tatai Környezetvédelmi (TKV) Zrt. cégvezetője.

A szakember azt is elmondta, hogy például a szkandiummal ötvözött alumínium annyival könnyebb, szilárdabb, rugalmasabb a jelenleg alkalmazott ötvözeteknél, hogy a repülőgépek esetében akár 20 százalékos üzemanyag-megtakarítást jelentene a használata. A TKV hosszú távú hulladékkezelési stratégiájának része, hogy a kinyerhető anyagok hasznosításával feldolgozzák a tárolt vörösiszapot.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Idők 2015. december 15-i számában