...olvashatjuk Hamvas Béla A bor filizófiája című könyvében. Ez az idézet a legmegfelelőbb felvezetés a méltán nagyrabecsült Balatonfüredi-Csopaki borvidéknek.

A Balatonfüredi-Csopaki Borvidék Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés (a Balaton többi borvidékéhez hasonlóan) mintegy kétezer éves múltra tekint vissza, és ahol a szőlőművelés első írásos emlékei egyben a magyar szőlőművelés kezdeteiről is tanúskodnak. A terület fekvését tekintve a Balaton északi partján, mintegy 10-12 km széles sávban, Zánkától Balatonalmádiig húzódik a borvidék, a tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Földrajzi helyzete alapján a Balatonfüred-Csopaki borvidék a Balatonfelvidék része, annak keleti szegmensét képezi. Közigazgatásilag Veszprém megyéhez tartozik. A borvidék teljes termőterülete 6300 hektár, amelyből 5800 hektár első osztályú. A ténylegesen beültetett terület 2200 hektár.

Mint a mesében… A Koczor Pincészet elvarázsolja a látogatót

A Balatoni borrégió többi borvidékéhez hasonlóan a szőlőművelés történelme egészen a rómaiakig vezethető vissza, amire utal a Balácza pusztán feltárt villa urbana (II-III. század) romjánál található falfestményeken megörökített szüreti jelenetek. Egy 1082-ből származó tulajdonlevél szerint a veszprémi püspöknek már volt szőlőbirtoka Csopakon és 1211-ben Balatonfüred a Tihanyi Apátság tulajdona lett. A török hódoltság ideje alatt ezen a vidéken is alábbhagyott a szőlőművelés, megfogyatkoztak a szőlőművesek, és csökkent a szőlővel telepített területek nagysága is. Az ismételt fellendülésre várni kellett, csak a 18. században indult virágzásnak újra a vidék szőlőkultúrája, és a 19. századra a térség központjává vált Balatonfüred. Füred adott helyett a megyei és országos előkelőség báljainak, ünnepségeinek, ami mellé a vodék fehér borait fogyasztották. 1959-ben lett önálló borvidék, előtte a Badacsonyi borvidékhez tartozott. 1987-óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa.

És íme a hamisítatlan Balatonfüredi-Csopaki táj (forrás: Koczor Pincészet)

Éghajlati jellemzői a Badacsonyi borvidékéhez hasonlítanak. Szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, majd a nem túl forró, de hosszú nyár, s a többnyire hosszú, derűs, száraz ősz. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét, ugyanis a megsokszorozva visszavert napsugarak kedvezően befolyásolják az éghajlatot, mediterrán mikroklímát teremtve ezzel a tó környékén. A borvidék talaja rendkívül változatos. Előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triász-mészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán létrejött talajok, de megtalálhatók a pannonagyagon és homokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Főként Balatonfüreden és környékén jellemző a feltűnő vörös szín, mely a permi vörös homokkő magas vasoxid tartalmáról árulkodik.

Bizony, ilyen a sokat emlegetett toszkán hangulat a Liszkay Borkúria szemüvegén keresztül (forrás: Liszkay Borkúria)

A Balatonfüred-Csopaki Borvidék változatos talaján sokféle szőlőt termesztenek. Találhatunk itt nagyobb mennyiségben termelt szőlőfajtákat, vagy csupán az érdekesség kedvéért, illetve kísérleti jelleggel ültetett tőkéket is. Elsősorban fehér borszőlő fajtákat telepítettek, de némely pincészetek, főként a Tihany környéki ültetvényeiken, igazán ízletes vörösbort adó fajtákat is termelnek.

A Lídia Borházat a Balatonfüredi Borheteken, a XXI. Magyar Borok Útja Rallye befutóján is viszontlátjuk majd (forrás: Lídia Borház)

A borvidéken alapvetően két borstílust szokás megkülönböztetni. A Balatonfüreden és környékén készített borok testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakt tartalommal és alkohollal, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, kecsesebbek, finom illattal, zamatokkal. A vidék elsődlegesen fehérbor-termő terület, bár ez nem volt mindig így. A 19. század emlékei vörös borok termeléséről adnak bizonyságot. A második világháború után a vörösbortermelés ismét népszerű lett, igaz csak a borvidék igen kis részén. Napjainkra a telepített területeken az olaszrizling után jelentős mennyiségű a rizlingszilváni. Az utóbbi másfél évtizedben megnőtt a chardonnay és a szürkebarát részaránya is.

Míg a 19. században hagyományosan folyt vörösbor termelés a Balatonfelvidéken, addig a 20. századra csaknem kizárólag fehérbor termő területként tartották számon ezt a régiót. Afféle vörösbor termő rezervátum ma is a Tihanyi-félsziget, kisebb mértékben pedig Dörgicse környéke, ahol évről-évre palackoznak vörös borokat is, valamint kékfrankos, merlot, zweigelt alapú rozé bort. Tihany vezető vörös borszőlő fajtái a kékfrankos, és zweigelt.

Egészen más stílust képvisel a Canter Borászat épülete (forrás: Canter Borászat)

A XXI. Magyar Borok Útja Rallye augusztus utolsó hétvégéjén fedezi fel a Balatoni Borrégiót, benne a Balatonfüredi-Csopaki Borvidéket, ahol a 100 autóból álló mezőny meglátogatja majd a Liszkay Pincészetet, a Canter Borházat, a Lídia Borházat, valamint a Koczor Pincészetet. További friss hírekért és a versennyel kapcsolatos kulisszatitkokért kövesse kiemelt rovatunkat, valamint a Rallye Facebook oldalát.

Forrás: Balatonfüred.hu, Balatonfüredi-Csopaki Borvidék, Wine&Café Selection, Vinopedia.hu, Borterasz