Összeállította: Balogh Zoltán1900-ban újra a Műegyetem Gépszerkezettan tanszékének tanára, 1902-ben, harminc évesen tanszékvezető, az első világháború után az egyetem rektora.Száznál is több találmányát tartják számon, de inkább a 43 külföldön is bejegyzett, azaz szabadalmaztatott szerkezetét ismerik. Munkássága kezdetben az emelőgépek, hőerőgépek konstrukciós kérdéseire terjedt ki, ő irányította a század eleji Bánhidai Erőmű építését, de az automobil fejlesztése érdekelte jobban. Kompresszorok, gázgenerátorok tökéletesítésében voltak műszaki alkotásai, tervezett üzemanyag-szabályozót, gázmotort, foglalkozott repülőmotorok állandó gáznyomását biztosító berendezésekkel, dízelmotorok hatásfokát növelő gázolaj előmelegítésével. Talán legismertebb találmánya a húszas évek ESSE karburátora, ami merőben új rendszerével (a levegő áramlásának sebessége itt független a motor fordulatszámától!) az automobil tüzelőanyag fogyasztását 20%-kal csökkentette. Az ESSE karburátorból több mint 150-et szereltek be az Autótaxi Magomobil járműveibe, ami felkeltette a nagy európai autógyártók figyelmét is.Na és hatütemű motorjának (!) tervei, ami tulajdonképpen a turbómotor őse, ahol a plusz ütemek a levegő külön tartályba való sűrítésére, a teljesítmény fokozására szolgáltak volna, ha a konstrukció beválik. Az elv zseniális volt, de az akkori technikai környezetben ez még nem sikerülhetett.A mótor hatodik üteme: kipüffögés…Schimanek Emil tucatnyi könyvet, jegyzetet, tanulmányt írt, cikkei németül, angolul is megjelentek, hat nyelven beszélt, családi kötődései végett is, a környező országok valamennyi nyelvét bírta. Részvett az 1908-as párizsi nemzetközi közlekedési tanácskozáson, az itt meghozott ajánlásokat általa vezették be Magyarországon is1910-ben. Ekkor jelent meg nálunk az első, országos érvényű autóforgalmi rendelet, ekkor írták elő a sofőr -és műszaki vizsga követelményeit, a gépjárművekre vonatkozó legfontosabb közlekedési szabályokat. A Belügyminisztérium ekkor hozta létre az Országos Automobil Szakértő Bizottságot, elnökének Dr. Schimanek Emil egyetemi tanárt, a feltalálót, a kiváló műszaki és közlekedési szakértőt, a kompromisszumra mindig kész közlekedési diplomatát jelölték. Mint a Magyar Automobil Club műszaki bizottságában dolgozó szakértőnek is, teljes áttekintése volt a hazai autózás állapotáról, a magánautósok gondjairól, pontosan tudta, mennyire fontos a sofőrképzés megindítása, a gépjárművek műszaki ellenőrzése. Munkához látott, a történelmi Magyarország területén gépjármű-kerületenként szervezte meg az Automobil Szakértő Bizottságokat, koordinálta és ellenőrizte munkájukat. Schimanek Emil dolgozta ki 1912-ben az Állami Sofőriskola alapszabályát is, összeállította tananyagát, tansegédleteket állított össze az oktatáshoz. Mindezt társadalmi munkában végezte, hiszen főfoglalkozásban egyetemi tanárként oktatott.Az induló Állami Sofőriskola plakátjaA szervezeti szabályzat egy bevezető részlete…Az Állami Sofőriskolában végeztek azok a hivatásos vezetők, akik a Csonka féle kisbuszokat vezették az első Horvátországba induló automobiltúrákon…A tudós Schimanek közreműködött az 1929-es Közlekedési Kódex kidolgozásában is, a hazai autógyárak támogatására megszerkesztette az ún. „Irányelveket”, ezzel vált egységesebbé a magyar gyártás.Az 1930-as évek elején közreműködött egy sajátos „továbbképzés” megszervezésében is, amikor a curiai bírókat és az ügyészeket „beíratta” az Állami Sofőriskolába, akik itt megtanulhatták az autóvezetés alapjait. Akik a sikeres vizsga után jogosítványt kaptak, hozzáértők lettek, ami abban az időben óriási jelentőséggel bírt az automobil elfogadtatásában, a balesetek ítélkezési gyakorlatában.A második világháború után még tanított az egyetemen, látásának gyors megromlása miatt azonban már ezt is abba kellett hagynia. Nem adta fel, barátjának tollba mondta néhány tanulmányát, továbbá az ekkor már halott Bánki Donát professzor életrajzát.Évtizedes munkásságáért számtalan elismerésben részesült, 1941-ben Corvin lánccal tűntették ki, az ötvenes évek elején megkapta a Kossuth díj I. fokozatát.Dr. Schimanek Emil a nagy magyar feltaláló, a fáradhatatlan egyetemi tanár, az automobil ügyeinek nagy diplomatája 1955-ben hunyt el.Forrás: Bálint Sándor: 1997-es közlekedéstörténeti anyag.Eredeti dokumentumok, fotók: Autóvezető és Tanulóvezető archív gyűjt.