Az elnök emlékeztetett rá, hogy a Horizont 2020 előtti FP7 program során Magyarországnak  csak 260 millió eurót sikerült lehívnia, ezért áttörésre van szükség, amelyhez az egyetemek és vállalkozások összefogására van szükség.

Spaller Endre elmondta, a Horizont 2020 pályázat keretében közvetlenül Brüsszelhez kell fordulnia, s hetven milliárd euró áll rendelkezésre, amelyből 8,6 milliárdot a KKV-k kaphatnak.

- Az elmúlt hét évben mindössze 260 millió eurót nyertek a magyar cégek, a következő hét évben legalább 300 milliót kellene nyerni, ha a K+F jobban teljesít, akkor legalább 350 milliót – jelentette ki az elnök.

Spaller Endre elnök

Spaller Endre párhozamot vont Magyarország és Kína tíz évvel ezelőtti helyzete között. Akkor Kínában fejlett volt az ipar, de nem volt kutatás-fejlesztés, ahol azonban fejlett az ipar, előbb-utóbb megjelenik a K+F is.

Az elnök szerint Győr-Moson-Sopron megye áttörés előtt áll, magas a megye hozzájárulása az ország GDP-jéhez, s nagyon sok projekt, projektkezdeményezés van a régióban.

Az autoszektor.hu kérdésére válaszolva, hogy miért nem sikerült az előző hét évben több pénzt lehívni magyar cégeknek kutatás-fejlesztésre, az elnök elmondta: az egyetemeken nagyobb nemzetközi tapasztalat áll rendelkezésre, mint a vállalkozásoknál. Mivel a mostani ciklusban tíz százalék a KKV-k rendelkezésére áll, arra bíztat minden magyar egyetemet, keressenek partnernek olyan kis- és középvállalkozásokat, mivel minden jó ötletre lehet forrást találni.  Magyarországhoz méretéhez és arányához eddig sem szerepelt rosszul, így minden esély megvan arra, hogy ezentúl is jól szerepeljünk.

Vajon miért költenek keveset a magyar cégek K+F-re, s változik-e Ön szerint a mentalitás? - tettük fel a következő kérdést Spaller Endrének.

-Ha változik a mentalitás, a Horizont 2020-ban lehet rá forrást szerezni – kaptuk a választ. Spaller Endre szerint az illúzió, hogy az alul tőkésített magyar KKV-k saját bevételből fordítanak sok pénzt kutatásra-fejlesztésre, azért vannak az EU-s források, hogy ezekre pályázzanak.

Győr-Moson-Sopron megyét példaként hozta fel a sajtótájékoztatón. Mi a helyzet az ország keleti felén? – hangzott az újabb kérdés az elnökhöz.

-Ha itt kevés K+F van, akkor ott talán egy fokkal még kevesebb van, de az egyetemek környékén mindenütt megjelenik. A cégeket illetően az ország keleti felén még nagyobb a lemaradás Győr-Moson-Sopronhoz képest.

Végül azt tudakoltuk Spaller Endrétől, hogy ha Győrben az Audi és a Széchenyi egyetem a K+F fő mozgatója, igaz ez Kecskeméten az ittani főiskolára és a Mercedesre is?

-A Mercedes viszonylag új gyár az Audihoz képest, így ilyen tapasztalatok nincsenek, de a következő hét évben a KKV-en lesz a hangsúly. Olyan konzorciumok sokkal nagyobb eséllyel tudnak pályázni, amelyekben egy-két kis és közepes vállalkozás is ott van.  Győr-Moson-Sopronban a KKV-k a multik beszállítói s hozzák az európai színvonalat a gyártás területén. Az a kérdés, K+F-ben is tudják-e produkálni az európai színvonalat.