A prémium-osztály illata: Mercedes-enteriőr a CLA-bólHa autóillatosítók között válogat az ember, előbb-utóbb a kezébe akad a „new car” fantázianevű változat. Ez első pillanatra önellentmondás, hiszen a párologtató lapocskákat éppen azért találták ki, hogy fenyőillattal fedjék el az autók sajátságos gépszagát. A szalonból kigurított személykocsik illatanyagát ma már inkább az utastér műanyagai határozzák meg. Nem épp vonzó aroma, de, miként az illatosítók kínálata bizonyítja, az autósoknak tetszik.A mai Magyarországon az úrvezetők leginkább csak az illatosító lapocskáknak köszönhetően találkozhatnak az új járművek illatával. Az autóval rendelkezők 64 százaléka használtan jutott járművéhez, és csak 35 százaléka vásárolta autóját újonnan – áll a Cofidis Hitel Monitor 2014. első negyedéves jelentésében. A 18–69 éves korú magyarok 62 százaléka rendelkezik legalább egy autóval, ám az meglehetősen koros: a lakosság birtokában lévő gépkocsik átlagéletkora 11 év. A használtan vásárolt négykerekűek harmadát kereskedőtől, míg valamivel kisebb hányadot, 29 százalékot magánszemélytől vették a tulajdonosok. Az autótulajdonosok fele önerőből jutott járművéhez.Az új autót forgalmazó cégeknek nem túlságosan biztató hír, hogy a magyarok alig 15 százaléka tervez autóvásárlást 3 éven belül. Nem meglepő ez azonban, ha figyelembe vesszük, hogy 2010 óta a 18 és 69 év közöttiek mindössze 34 százaléka ruházott be autóra. A vásárlást fontolgatók háromnegyede ma használt autót választana. Az autóvásárlással kapcsolatos költségek mellett a fenntartás is anyagi tervezést igényel. Bár az autótulajdonosok negyede rendszeresen átnézeti a járművét, ötödük csak akkor viszi szervizbe az autót, ha valamilyen rendellenességet tapasztal. A kisebb hibák orvoslására és karbantartásra átlagosan 80 ezer forintot fordítunk évente, viszont egy váratlan, 100 ezer forintos javítási költséget meghaladó szerviz a lakosság felének már kifejezetten gondot okozna.Egy új autó megvásárlása nem volt mindig ennyire elérhetetlen az átlagos magyar úrvezetők számára. Hat-nyolc éve még a jelenlegi éves forgalom, az 55-60 ezer háromszorosa fogyott, s ezek 70 százalékát magánszemélyek vették meg. A válság előtti csúcsévben, 2007-ben 176 ezer, 2008-ban 150 ezer új autó talált gazdára. Ez a szám zuhant 2010-re 43 ezerre, és a magánszemélyek máig nem tértek vissza. A flottavásárlások aránya a piac egészére vetítve eléri a 70 százalékot.Jámbor GyulaMegjelent a Magyar Nemzet 2014. 06. 12-i számában.

Bár már bemutatták, csak mostanában kap forgalmi engedélyt a magyar gyártású vasúti kocsiAmilyen nagy siker, hogy a MÁV-Start saját tervezésben, a szolnoki karbantartó üzem erre elkülönített csarnokrészében, uniós támogatással kifejlesztette és megépítette az európai élvonalat megcélzó, az ahhoz tartozó képességekkel bíró vasúti személyszállító jármű prototípusát, olyan megfoghatatlanná vált az elmúlt hónapokban a prototípus további sorsa. Lapunk az elmúlt évben rendre kérdést tett fel a vasúttársaság vezetőinek a sorozatgyártással kapcsolatban. Ungvári Csaba, a MÁV-Start vezérigazgatója a minap egy sajtóbeszélgetésen őszre prognosztizálta a társaság vezető testületeinek döntését. Tekintve, hogy korábban még az idei év elejére tette az időpontot, sokakban az a képzet alakult ki, hogy időhúzás zajlik IC+- ügyben. Olyan hírek is elterjedtek, hogy mivel az Európai Unió nem finanszírozza IC-kocsik vásárlását, valójában nincs pénz a sorozatgyártás beindítására.Lapunk iparági forrásból úgy értesült, hogy a csúszás igazi oka a prototípus engedélyeztetési folyamatának elhúzódása. Bár márciusban Fónagy János, a szakminisztérium államtitkára már jelképesen átadta a két járművet, az uniós és ezt követően a hazai hatósági forgalmi engedélyt csak a közeljövőben kapják meg a kocsik. Ami a pénzt illeti, informátorunk szerint nincs probléma: a járművenként számolt 300-350 millió forintos költség lényegesen kevesebb, mint a hasonló kategóriájú RailJetek 450 milliós piaci ára. A MÁV jövő évi büdzséje pedig számol a feladattal, és elkülönítették az 50 kocsi előállításához szükséges 15 milliárdot. A saját gyártás beindítása nyilván jelentős költségekkel jár, azonban maga a tevékenység, amellett hogy oldja a vasúttársaság gördülőállomány-ínségét, számos további kedvező hatással jár. Elsősorban lehetőség nyílhat 200 új munkahely teremtésére – köztük a fogyatékkal élők számára is –, a beszállítóknál pedig további 200-250 új munkahely jöhet létre.Jámbor GyulaMegjelent a Magyar Nemzet 2014. június 11. számában

Lopott autó a http://www.autovadasz.eu/ weboldal bejelentése alapján.-Rendszám: KAL-577-Gyártmány: Renault-Típus: Renault Grand Scenic-Gyártási év: 2005-Szín: bordó-Lopás időpontja: 2014 június 14-Lopás helyszíne - város: Budapest-Kerület: II.-Utca, házszám: Garas utca-Megjegyzés: A bal első ajtó szemmel láthatóan is karcos és a padlólemez a bal első ajtónál be van nyomódva, szintén karcos.