Eppel János1994 júliusától dolgozik a Porsche Hungáriánál mint értékesítési és Volkswagen márkaigazgató. 2001 októberétől megbízott ügyvezető igazgató, majd 2002. január 1-től a Porsche Hungaria ügyvezető igazgatója. 1978-ban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán szerzett diplomát. Németül, angolul és oroszul beszél. Eppel János áprilisban is a figyelem középpontjába került, akkor  az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. és az Audi márka magyarországi képviselete közösen arany fokozatú támogatóként Audi A4 Avant és A3 modelleket biztosított a Magyar Olimpiai Bizottságnak.

    A direkt kárrendezés lényege az, hogy a baleset károsultjának nem a károkozó biztosítójához, hanem a saját biztosítójához kell fordulnia.    Az ügyfél előnye az, hogy előre tudja, kár esetén hova kell fordulnia, és ez alapján tudatosan választhatja ki a kgfb-biztosítóját. Azt is tudja, hogy a biztosítójának érdeke őt jól kiszolgálni, különben nem nála fogja megújítani a szerződését.    Ezzel szemben jelenleg a károsult szerencséjén múlik, hogy kár esetén hova kell fordulnia, s milyen lesz a kárügyintézés színvonala.    A biztosító számára a fő előny, hogy a kárrendezéssel is magához tudja kötni az ügyfelét, tehát bővül az ügyfélmegtartási eszköztára. Ennél is fontosabb, hogy az ügyfél a kárrendezés színvonalát a díjban is hajlandó lesz elismerni. Emiatt a biztosítók nemcsak az árak leszorításában, hanem a minőség javításában is érdekeltek lesznek.    Hátránya a direkt kárrendezésnek, hogy költségei az ügyfeleket terhelik, így a díjak - a rendszer bevezetése előtti díjszinthez képesti - emelkednek. Költsége lesz a jobb szolgáltatásnak és a biztosítók közötti elszámolásnak is.    Jelenleg is végez direkt kárrendezést néhány biztosító, ha az ügyfél a kgfb-t és casco biztosítást is náluk kötötte.MTI 

    A bank a jegybanki hitelkeretből 3,2 százalékkal részesedett, és már csaknem teljes egészében folyósították is a pénzintézet rendelkezésére álló forrást.    A bank osztályvezetője elmondta: ügyfélszerzésre is felhasználták a hitelprogramot, miután a jegybank által biztosított hitelkeret 60 százalékát új ügyfelek igényelték. A bank főként 300 millió forint feletti éves árbevételű középvállalkozásokat finanszírozott a kedvezményes hitellel, így a pozícióit is elsősorban ebben az ügyfélkörben erősíthette.    Tapasztalataik szerint a program első ütemének segítségével a kkv szektor megszabadulhatott devizahitelei miatti árfolyamveszteségtől és csökkenteni tudta kamatkiadásait is, ami jelentősen javítja a vállalkozások mérlegét és lehetővé teszi, hogy az újabb forrásokat nagyobb mértékben felhasználhassák a beruházásokra.    A bank korábbi közlése alapján a Takarékszövetkezeti Integráció és a TakarékBank együttesen 83 milliárd forintot kapott az első és második pillérben az MNB kártyaleosztás elvét követő allokációjában. A keretről az integráció központi bankjaként a TakarékBank szerződött az MNB-vel. Miután az MNB-vel folytatott tárgyalások nyomán lehetővé vált, hogy az integráció tagjai szükség esetén átcsoportosíthassák a jegybanki forrásokat, ezért a TakarékBank ezt a lehetőséget kihasználva igyekezett az integráción belül - a távolról sem egyenlő mértékű kkv-hitelállománnyal rendelkező tagok között - megfelelő arányokat kialakítani.    A kihelyezett volumeneket tekintve a tavaly év végi adat szerint mintegy 355 milliárd forint összegű vállalkozói hitelállományt könyveltek el az integrációban, beleérte a TakarékBankot is.    Az idei első félévi adatok tükrében a TakarékBank saját kkv-hitelállománya közel 49 milliárd forint, ennek mintegy a fele devizahitel.    Matolcsy György, az MNB elnöke a közelmúltban jelentette be, hogy kétezer milliárd forintos hitelkerettel folytatódik a jegybank növekedési hitelprogramja, a TakarékBanknál úgy látják, hogy a vállalkozók kedvezően fogadják a program folytatását, s a már érkező megkeresések a beruházási kedv élénkülésére utalnak.MTI 

    Az MTI-hez eljuttatott elemzés összeállítói úgy látják, hogy például a Lengyelországban és Csehországban meglévő strukturális előnyök a növekedés gyorsulását idézhetik elő 2014-ben és az azt követő években.    Az elemzésben Günter Hohberger, az Erste Csoport kelet-közép-európai banki elemzője kifejtette: ezekben az országokban a bankok nyereségességére leselkedő veszélyek inkább a fiskális hatásokból, semmint a működésből adódhatnak, szó van ugyanis a bankadó bevezetéséről és a vállalati nyereségadó emeléséről. Magyarországon, Romániában és Szerbiában a fenntartható nyereség elérése terén a nagy kihívást a kockázati költségek visszavágása, valamint a növekedés, a kamatmarzsok, és a kockázati költségek közti egyensúly megtalálása jelenti - fűzte hozzá.    A második negyedévben a cseh GDP 0,6 százalékkal bővült  negyedéves összevetésben és a tízéves államkötvények hozama is 2,44 százalékra emelkedett a közelmúltban, így a csehországi bankok jóval kedvezőbb környezetre számíthatnak 2013 második felében.    Az elemzés szerint  Lengyelországban a (közintézményekkel együtt számolt) hitelállomány 2013 júliusában 3,7 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest, a lakossági állomány 3,3 százalékkal, a vállalati pedig 0,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. A vállalati finanszírozás területén a beruházási hitelek állománya már második hónapja nőtt, azután, hogy hat hónapon keresztül csökkenést mutatott éves szinten. Mivel a fogyasztási hitelekkel kapcsolatos szabályozói magatartás tovább lazul, így a lakossági hitelezés a várakozások szerint az év vége felé fellendül. A vállalati hitelek terén várható növekedést a fogyasztás emelkedése, s az EU-s forrásokból finanszírozott projekteknek köszönhetően a beruházások bővülése segíti majd.    Az elemzés készítői úgy vélték: Magyarországon az üzleti környezet továbbra is visszahúzza a bankok nyereségességét, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya (az úgynevezett NPL-ráta) a 2009 első negyedévében mért 4 százalékról 18 százalékra ugrott 2013 második negyedévére. Az utóbbi négy negyedévben lelassult az NPL-ráta emelkedése, de a tendenciát várhatóan nem erősíti a várható újabb devizahiteles mentőcsomag, amelynek még a részletei sem ismertek.    Az elemzés szerint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja nyomán megélénkült a hitelkereslet a kis- és középvállalkozások körében. Az Erste elemzői szerint a hitelállomány 2013 egészében 2,5 százalékkal zsugorodik, az első félévi mintegy 6 százalékos csökkenés után. Jövőre 1 százalékos növekedés valószínűsíthető, amelyet újabb 3 százalékos bővülés követ 2015-ben.    A külső finanszírozást tekintve a magyar bankok az elmúlt öt év során megfelezték az anyabankoktól származó forrásbevonás mértékét. Július végéig a külső finanszírozási igény 26,8 milliárd svájci frankra, azaz 21,5 milliárd euróra esett vissza a pénzügyi válság kirobbanásakor tapasztalt 66 milliárd frankos, azaz 43 milliárd eurós csúcsról. Svájci frankban számolva a jelenlegi mérték megegyezik a 2004. évi mennyiséggel, forintban mérve pedig nagyjából a 2006. évi szinttel azonos (a forint azóta bekövetkezett gyengülése miatt).    A Magyarországon kiváltképp nagy kitettséggel rendelkező osztrák bankok időközben jelentősen lecsökkentették ennek arányát, így a helyi leányvállalataik már a helyi devizában kínált hitelekre összpontosítanak.    Romániában a hitelezési piacot az elmúlt időszakban a jelzáloghitelek bővítették, ezen a téren éves szinten 65 százalékos bővülés következett be. Összességében a fogyasztási hitelek a negatív tartományban maradtak: a kereslet lanyhulása miatt az állomány 8,9 százalékkal zsugorodott éves szinten, emellett a vállalati hitelek állománya is 2,7 százalékkal csökkent. A betétállomány növekedése pozitív tendenciát mutat, ugyanis a lakossági és vállalati betétek 1,6 százalékkal bővültek az év eddig eltelt időszakában, éves összehasonlításban pedig 2,9 százalékkal emelkedtek. A nem teljesítő hitelek aránya a 2012 végi 18 százalékról 20,9 százalékra nőtt a gyenge hitelezési tevékenységből adódóan.    Az idei első félévben a Romániában működő bankok 1,15 milliárd lej (285 millió euró) összesített nettó nyereséget értek el, szemben a 2012 hasonló időszakában jelentkező 200 millió lejes (44,8 millió euró) veszteséggel.MTI