Évről évre súlyosabb gondot okoz a járműiparban az, hogy nincs elég szakképzett autószerelő. Spindler Tibor, az Autószerelők Országos Egyesületének (AOE) elnöke úgy becsüli, hogy a legálisan működő 9-11 ezer szervizből legalább 2-3 ezer szakember hiányzik. Szerinte ráadásul a helyzet rohamosan romlik, hiszen a szakma kiöregedőben van, évente többen fejezik be végleg a munkát, mint amennyien erre a pályára lépnek. A helyzet rendezése komplex megoldást kíván, ám addig is van olyan terv, amellyel részben orvosolhatják a gondokat. Az idén 18 éves AOE – amelynek a tagrendszerébe tartozó vállalkozások is szakemberhiányban szenvednek, s amely a gondok leküzdésében együttműködik a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületével – egy újfajta OKJ-s képzés indítását dolgozta ki. Tehermentesítő fiatalok Spindler Tibor, az Autószerelők Országos Egyesületének elnöke Létrehoznák a gépjármű-karbantartó szakmát, amelyet az általános iskolát végzettek három év alatt, szakközépiskolai képzésben sajátíthatnának el. Miként Spindler Tibor fogalmazott, az autószerelőkéhez képest „egyszerűsített képzési beltartalommal” kialakított tananyagból oktatnák a tanulókat, s nagy hangsúlyt kapna a manuális gyakorlati képzés. Az, aki elvégzi ezt az OKJ-s képzést, kizárólag szakképzett autószerelő felügyelete mellett dolgozhatna a szervizekben, s olyan feladatokat láthatna el – például szét- és összeszerelést, vagy komplett részegységek cseréjét – amelyekhez nem feltétlenül szükséges az autószerelői végzettség. Spindler Tibor szerint az új munkakörben dolgozók az egyszerűbb karbantartási-szerelési feladatok ellátásával tehermentesíthetik a nagyobb szaktudással rendelkező autószerelőket és a felügyeletüket ellátó technikusi végzettséggel rendelkezőket, így sikerülne valamelyest mérsékelni az autószerelő-hiányt és növelni a szervizek javítási kapacitását. Kormánydöntésre várva De ha nincs elég szerelőjelölt, akkor miért jelentkeznének sokan gépjármű-karbantartónak? Spindler Tibor szerint a válasz az oktatási rendszerben rejlik. Ma ugyanis az autószerelő végzettség érettségihez kötött, és sokan lehetnek olyanok, akik kedvet éreznek a szereléshez, tehetségük, elhivatottságuk is lenne ehhez, de nem tudnak, vagy nem akarnak érettségit szerezni. Ők azok, akik számára új lehetőséget nyitna a tervezett képzés, hiszen ahhoz nem kellene érettségi: rögtön az általános iskola után elkezdhető lenne a gépjármű-karbantartó szakma oktatása, ami a magas gyakorlati óraszám eredményeként a vállalkozásokhoz irányítaná a kapacitást. – Még nincs végleges döntés arról, hogy zöld utat kap-e ez a képzés. A kormány döntésre várunk, bizakodunk. – fogalmazott Spindler Tibor. Szervizakna helyett egyetem Noha az AOE szerint enyhítene a gondokon az új képzés, Spindler Tibor hangsúlyozta, ettől függetlenül tovább kell dolgozni azon, hogy növekedjen az autószerelőnek tanulók száma, s a végzett fiatalok közül minél többen maradjanak a pályán. Mint elmondta, ma Magyarországon mintegy 50 iskolában képeznek autószerelőket, de az intézmények egy részében kellő jelentkező híján nem is indul minden évben szakoktatás. A szervezet elnöke úgy vélekedett: 29 bázisiskolájukból – vagyis az AOE-vel szorosan együttműködő, színvonalas képzést biztosító intézményekből – évente 300-350 diák kerül ki. Jó részük azonban technikusnak tanul tovább, vagy egyetemre megy, és mint megannyi más szakmában, a fiatalok jó része itt is Nyugat-Európában vállal állást, vagy a fuvarozásban talál munkahelyet, így végül kevesen szerződnek le egy-egy hazai javító műhellyel. Vonzóbbá kell tenni a szakmát Egyre kevesebben vállalnának olyan munkát, amely során bepiszkolódhat a kezük Arról, hogy miért vonz keveseket ez a szakma, Spindler Tibor úgy vélekedett: sokan főként a nem elég magas fizetésekkel magyarázzák ezt, de szerinte nem feltétlenül a bérezés a legsúlyosabb gond. Mint fogalmazott, már az is szerepet játszhat, hogy a jóléti, fogyasztói társadalomban egyre ritkábban találkoznak a gyerekek a bütykölés, a javítás élményével, ami kihathat később a pályaválasztásukra is. Talán az is számít, hogy az általános iskolában sincs nagyon lehetőségük a gyerekeknek olyan feladatokra, gyakorlatokra, amelyek felkelthetnék érdeklődésüket a kétkezi munka iránt. Továbbá számít az is, hogy a mind kényelmesebbé váló társadalmakból egyre kevesebben vonzódnak olyan munkákhoz, amelyek során bepiszkolják a kezüket. – Talán a javítás varázsa is megkopott a modern autók, modern szervizeiben, de még mindig szép és izgalmas szakma ez, komoly kihívásokkal, sikerélményekkel tűzdelve. Erről kellene megfelelő információkkal ellátni és meggyőzni a fiatalokat – vélekedett Spindler Tibor. Fekete javítók Az anyagiakról szólva, az egyesület elnöke úgy vélekedett: a magasabb bérek is segíthetnének, csakhogy erre a legális szervizeknek manapság nemigen van keretük. Ennek pedig mindenekelőtt az az oka: a 9-11 ezer, engedéllyel működő, tehát jelentős mértékű adót, járulékot, különféle díjakat, illetékeket fizető szerviznek becslései szerint 40-50 ezer feketén üzemelő – gyakran kétes hozzáértésű – javítókkal kell versenyeznie. Nyilvánvalóan könnyebb lenne a legális szervizek helyzete, ha megtisztulna a piac, vagyis közvetve még a feketén javítók kiszűrése is segíthet az autószerelő-hiány leküzdésében.